Sügérmánia (ki tudja hányadik rész...)

"Elég bölcs vagyok, hogy tudjam, hogy nem tudok szart se."

Christopher Moore

Próbáltam keresni egy szép bölcs idézetet ennek résznek az elejére. Ahogy látható, a feladat nem sikerült igazán.... :)

Az utóbbi egy hónapom úgy alakult, hogy rengeteget dobáltam sügérre. Betegesen sokat. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy vannak időszakok, amikor olyan szinten el tud kapni a "sügérmánia", hogy gondolni sem tudok más halfajra. Akik nem szeretik ennyire az UL. mókát azoknak ez a dolog már-már szinte beteges, de érdekes módon, viszonylag sűrűn futok össze hozzám hasonló őrültekkel, a vízparton. A második ok, hogy nem igazán bírom a most is tomboló nagy meleget. Ilyenkor, csak hajnalban, illetve este vagyok hajlandó egy pár órára kimenni, és pontosan úgy, ahogy a hideg, a meleg is ezerszer rosszabb csónakból, a nyílt vízen. A harmadik ok is elég nyomós. Nem jöttek igazán jó hírek azoktól sem, akik nálam jobban bírják az extrém meleget. De nem is magyarázkodok tovább... Amiért mindenképpen nekiálltam bepötyögni ezt a pár sort, az csupán annyi, hogy megírjam a tapasztalataimat. Ugyanis ez az egy hónap bebizonyította azt, hogy az ember, tényleg élete végéig tanul, és minél inkább elhiszi azt, hogy egy adott halfajról mindent tud, annál könnyebb pofára esni. Lássuk hát, mik az új tapasztalatok.....

Régi csali, nem rossz csali

Régebben olvastam valamelyik horgászújságban, hogy a twister egy idejétmúlt csali, a helyét átvették a különböző rák utánzatok, illetve nimfák. Ez részben így is van. Az emberek fejében, biztosan. Azonban, ettől függetlenül, a jól megválasztott színű, kellően lágy anyagból készült twister sokszor veri a mostanában divatos rákokat, és nimfákat. Olyannyira, hogy mikor nimfára nulla darab sügér jött, a twisterre több mint 20db éhezett meg. 

Újabban, kétféle twistert használok. Mindkettő a Dragon cég terméke. Az egyik a Jumper, ami nagyon lány anyagból készült, akár 0,8g os fejen, egészen kis mozdításra is, dolgozni kezd. Azonban, ez a lágyság egyben a hátránya is. A farka hamar leszakad, de mivel szinte mágikus vonzereje van a sügérre, szívesen használom. A másik a Dancer. Kicsit más felépítésű, rojtozott farokrésszel, valamivel erősebb kivitelben. Ahhoz, hogy rendesen dolgozzon, kell az a jó 1,5g-os fej, bár fogtam vele sügért 0,8g-os fejjel is. Ez már közel sem olyan sérülékeny, mint a Jumper. Ha feltétlenül rangsort kellene felállítanom, akkor fogósságban közvetlenül ott van a Jumper mögött, viszont strapabíróságban, magasan veri azt.

A divatos reklámszöveg, sokszor nem takar valódi plusz értéket

Újabban nagy divat egy plasztik csalit valamilyen marketingfogással kiemelkedően jónak beállítani a többihez képest. Az egyik ilyen, az "anyagában ízesített". Tapasztalatból mondhatom, hogy az "anyagában ízesített" duma is az esetek igen nagy százalékában szinte semmilyen csodálatos, mágikus, sügérmágnes vonzerővel nem tud felruházni egy olyan csalit, amit éppen valamiért nem kíván meg a sügér. Magyarul. Hiába ízesített egy gumi, ha a formája, vagy az anyaga, színe, éppen aznap, vagy azon vízen, nem hozza lázba a sügért. Télen tapasztaltam, hogy az ízesített csalikat tovább tarja a szájában a sügér, mielőtt kiköpné. Olyankor ezt egyértelműen előnyként lehet értékelni. Nyáron azonban, sokkal fontosabbnak bizonyult eddig, a vizuális inger. Sőt! A legfontosabbnak....

Vertikális móka rendhagyó módon

A kikötőkben évek óta emelgetem a gumikat vertikálisan. Nem gondoltam volna, hogy ebben témában is tudok újat tanulni, de mégis. Normális esetben ez a dolog úgy néz ki, hogy egy csónak mellett, vagy két csónak között leengedem fenékig a gumit, és ott aprókat emelve, szinte centinként, letapogatom a feneket. Azonban többször észrevettem, hogy az éppen csak beeső gumira, a sügér, egészen a csónak feneke alól lő ki. Ha a csalim lesüllyedt úgy, hogy nem tudta elkapni, akkor már nem érdekelte. Tehát, ezek a halak, egészen magasan fent, éppen csak csónakok feneke alatt álltak lesben. Először úgy gondoltam, hogy egy wobblerrel becsaphatom őket, de valamiért ez az ötletem, nem jött be. Aztán újat gondoltam. Az eddig is eredményes plasztik csalit, fent hagytam. Belógattam a csónak mellé, de nem engedtem lesüllyedni, hanem 10-20cm-el a felszín alatt elkezdtem szinte helyben emelgetni. Az első szebb sügér kapása szinte sokkolt. Nyílvesszőként lőnek ki  a csónakok alól, és szinte brutális erővel húzzák el a csalit.

Amióta rájöttem erre, nagyon jókat szórakoztam, ezzel a módszerrel. Sokat tanultam is, a sügér viselkedésmódjáról, ugyanis ilyen magasságban még minden mozdulatuk nyomon követhető szabad szemmel is. Tulajdonképpen már szinte 2-3 dobásból (illetve belógatásból) meg tudom mondani, hogy aznap éppen, milyen intenzitással, és a víz melyik rétegében eszik a sügér. A technikát azóta kombináltam kicsit a régivel. Belógatom a gumit, és elsőre átvizsgálom, a felső vízréteget. Ha nincsen akció, akkor a félvízen eljátszom ugyanezt, majd a végén, a fenék közeli réteget pásztázom át. A meleg napok hajnalán, sokszor állnak teljesen fent a csíkos barátaim, a hidegfrontoknál szinte mindig, a fenék közelében, de van hogy a félvízen emelgetett gumi adja a legjobban a halat. 

Ne ragadj le a csónakoknál, és ne félj a sekély víztől !

Ez a mondat amolyan figyelmeztetés saját magamnak. Az utóbbi pár peca megtanított arra, hogy sokszor ott is van sügér, ahol senki nem gondolná. Milyen helyekre érdemes figyelni? Olyan kikötőkben, ahol van nád, érdemes azokat a részeit átvizsgálni ahol láthatóan sok ivadék napozgat. A nádnál viszont, sokkal érdekesebb, a hínár. Alapvetően, itt  nálunk, kétféle hínár van. Bevallom, fogalmam sincs melyiknek mi a pontos neve. Az egyik tüskés levelű. Jellemzően nem nő a felszínig, felette ivadékok állnak, és bizony ott a sügér is. A legjobban, a hínár és a nyílt víz találkozása tartja meg, a jobb sügereket, a kisebbek jellemzően a hínár felett elkapják még a csalit. Ugyanezt a hínárt szereti balin is, időnként kisebb példányokat rendszeresen fogok.

A másik hínárféle már felszínig nő, sokszor jókora szigeteket alkotva. Mellette szintén jöhet sügér, de sokszor bosszantó, hogy a víz alatti része nagyobb, mint ami a felszínen látható. Ha elakadunk benne, általában egy jókora hínárcsomó a jutalom, és az már csak hab tortán, hogy halak sem élvezik ha szétziláljuk a búvóhelyüket. A következő figyelmet érdemlő helyek, a sekély átjárók, csatornaszerű részek. Van, hogy itt a vízmélység alig éri el 30cm-ert, de ez a sügért kicsit sem zavarja, ha ott az ivadék, magyarul a kaja. Ha még egy nagyobb fa, vagy fák, árnyékot is vetnek a vízre, szinte biztosan jelen vannak a csíkos lovagok.

A következő érdekes hely, a betonból készült dolgok közelsége. A sügér imád bujkálni. Sok kikötőben a betonnak van egy kisebb-nagyobb pereme. Ez alá imádnak beállni, de akár egy bebillent, beszakadt beton lap is érdekes lehet, akkor is, ha a víz, ott kicsit sem mély.

A színek jelentősége

Már egyszer érintőlegesen megemlítettem, hogy nyáron megnő színek, és a formák jelentősége a sügér pergetésben. Van olyan helyem, ahol tudom már, hogy egy bizonyos barnás nimfa  a legjobb csali. Egy másik kikötőben ugyanezt a csalit, csak gyanakodva böködik a csíkos barátaim, viszont ha feltűzök egy gyöngyház színű twistert, vadul nekitámadnak. Némi támpont, a választáshoz.
Tiszta víz: barnás, sötétzöldes, lilásbarna színek, némi csillogó, vagy fekete flitterrel.

Opálos víz (átláthatóság 20 cm minimum): Gyöngyház szín, illetve ennek árnyalatai. Ez lehet fekete pöttyös, pár csillogó filtter, stb....

Zavaros víz: Rikító, sárgás zöldes színek, hófehér, csillogó flitteres zöld.
Ha megvan a jó szín, az elég egyértelmű lesz. Azonnal elkezdjük fogni a halakat,,,

A délelőtt az igazi

A nyári évszak jellemzője, hogy sügérfogás szempontjából a hajnalok, illetve a délelőtt mindig jobb, mint a délután, egy-két kivételtől eltekintve. A miérteket vizsgálva, a napi légnyomás ingadozás adott számomra meggyőző választ. A frontos napokat, most kiveszem abból nagy bizonyos kalapból, és csak a frontmentes napokra koncentrálok. Egy átlagos napon a légnyomásnak van egy természetes ingadozása. Reggel emelkedni kezd, egészen a déli órákig, majd süllyed egészen az estig. A délutáni gomolyfelhő képződés intő jel. Ne a számítsunk rá, hogy jól fog enni a sügér! Estefelé lehet egy jobb időszak, ami inkább a fényviszonyok változásának köszönhető szerintem.

Azt is megfigyeltem, hogy a légnyomás változására, főleg állóvízen érzékeny a sügér. Folyóvizekre ez, annyira nem jellemző.

Nagyjából ennyi az, amit a nyári sügérpergetésről le akartam írni. Remélem ez kissé hosszadalmas irományom, legalább egy-két horgásztársamnak segítséget nyújt ahhoz, hogy ugyanolyan örült, sügérmániás pecássá váljanak, mint én....