2012. október 30., kedd

Bodorkázás, az októberi télben

Az utóbbi napokban a tél egy kis előzetest tartott. Hideg, eső, szél, hó, és még egy fagy is volt. Mára már javult egy kicsit az időjárás, de azért még inkább télies, mint őszies volt ma is. Én viszont ma voltam otthon, és horgászni akartam, de nagyon. Mi legyen? Pergessek (hiszen azt szeretek a legjobban)? Egy délutánom volt, hogy élményeket is szerezzek, ne csak horgásszak. Pont ezért döntöttem úgy, hogy viszonylag biztosra megyek. A bodorka még télen is eszik, azok biztosan nem hagynak cserben. Szereztem hát egy adag csontit, kevertem egy kevés etetőanyagot, és irány a patak!



A terveimnek némileg ellentmondó etetőanyagot kevertem mára. Miért is? Egy szép sárga gyümölcsös illatú keverék lett bekeverve, amibe egy jó marék csemege kukoricát is raktam. Az etetőanyag választás miértje, a sok apróhal. Hihetetlen mennyiségben vannak jelen, és pillanatok alatt képesek ellepni az etetést. Egy óra körül értem ki. Tudtam, hogy túl sok időm nincs, hiszen hamar sötétedik, ezért gyorsan beetettem. Összeraktam a matchbotomat, amin a szokásos 1g-os úszóm volt. Csakhogy napokban elég sok eső esett, aminek hatására a patak kissé megáradt, és zavaros is volt. A zavarosság nem zavart, de viszont az úszóm kínosan lassan állt be, a bő másfeles áramló vízben. Gyorsan lecseréltem egy két grammosra, és hogy mégis finomítsak egészen apró kis horgot kötöttem az előkémre. Ennek változtatásnak meg is lett az eredménye. Szépen lassan tudtam vezetni az úszómat, ami sokkal gyorsabban be is állt.


Hamar megjelentek az első kis bodorkák. Nagyon finoman ettek, 1-2 szem csontival lehetett megfogni őket. Ők még nem abból a méretből valók voltak amiket vártam. Minden úsztatásra volt kapásom, de sokat elhibáztam. Beugrott egy vörösszárnyú, és küsz is a kis bodorkák között.





 Aztán végre sikerült megfognom az első szebb bodorkát. nem volt egy óriás, de bodorka. Nagyon meglátszott a halak étvágyán a hirtelen jött hideg. Nagyon finom kapásokkal jelentkeztek, és a kárászok egyenlőre el is maradtak teljesen. Nekem sem volt túl melegem. Kellemetlen szél fújt, nehezítve az úsztatást, és nem mellesleg rontva a hőérzetemet. Nem is nagyon akadt szomszédom, üres volt a part. De legalább a halak beindultak. Szinte minden úsztatásra volt kapás, és egyre szebb bodorkákat fogtam. Váratlanul aztán beköszönt egy ezüstkárász is, majd a nap egyetlen karika keszege.





A pontyok amikben azért titkon reménykedtem távol maradtak. Kis szünet után aztán jött egy nagyobb kárász raj. Nem voltak nagyok, de egy 5-6db-tenyeres méretű kárászt sikerült fognom. Kezdtem úgy érezni jól döntöttem. Bár az igazán nagy bodorkák továbbra is elkerültek, a folyamatos kapás mindenért kárpótolt. Teljesen jól éreztem volna magam, ha nem kezd el fázni a kezem.





Már pedig az ember fura egy teremtmény. Ha elkezd fázni a keze, az előbb vagy utóbb ahhoz vezet, hogy az embernek mindene fázni kezd. Egy darabig tűrtem dolgot, de láthatóan közeledett a napnyugta. Volt nálam egy pergető bot is amivel a végén még dobtam jópárat, de csak egy kis koppintásig jutottam. Ki tudja mi volt... Aztán mire besötétedett volna pakoltam.



Többen is jöttek lentről hazafelé miközben ott ültem. Mindenki arra panaszkodott, hogy a rablók ma nem ettek. Én viszont nagyon jót szórakoztam. Fogtam min. 50-60 db halat, mindenféle méretből. A nagy részük bodorka volt, ahogy gondoltam is előre, de én szeretem bodorkát. Szerintem az egyik legszebb keszegféle, és szinte télen nyáron fogható. Jó játék volt ez így mára!

Menjetek!



A pergető és műlegyes horgászat még nem mutatkozott be hazánkban ekkora
   reprezentációval, ahogyan a 11. 9-11 ig fog megjelenni a HorgászShown.

                                             F.F.F. guruk
                                        pergető szakértők
                         patak a műlegyes dobás bemutatására
egy másik kis folyó is csöregedezik majd a SYMÁban, hogy láthasd a műcsalikat “munka” közben
                       a MűHOSznál legyet köthetsz, legyes infót szerezhetsz.

         Találkozhatsz a horgászat mestereivel, összefuthatsz kedvenc blogíróiddal…
                   Végre itthon is elérkezett a Pergetés & Legyezés ideje.

2012. október 29., hétfő

A sügérpergetés kis titkai 3.

Nyár

Újabb fejezethez érkezett az én kis sorozatom. Az év egy igen hosszú időszakát, a nyárt vesszem most át. Nekem a nyári időszak a májusi melegektől, az első komolyabb őszi lehűlésekig tart. Természetesen ez az időszak sem teljesen egyenletes (időjárási szempontból), és nagyobb hőhullámok esetén a sügér viselkedése is módosul kissé, de erre majd konkrétan kitérek. Megint teljesen külön veszem a csatornákat, és patakokat, valamint az állóvizeket.

Patakok és csatornák.

Május közepére megjelenik a vízi növényzet. Ez nagyban meghatározza a sügér viselkedését. Május, és június hónapban van még egy fontos dolog, ami nagyban meghatározza a horgászatunk sikerességét, ez pedig a zivatarszezon. Hirtelen nagy mennyiségű csapadék, kisebb és nagyobb áradások, ezek jellemzik a zivatarszezont. Nehéz ilyenkor az ember dolga. A sügért keresni kell, és ha megvannak, az sem biztos, hogy másnap is ott lesznek. Életritmusuk felgyorsul, ami azért jelent nekünk nagy segítséget, mert amikor eszik, elég mohó tud lenni, és már a kicsit gyorsabb csalinak is odavág.

                                                          Kis csali, kis sügér?

                                                 Domolykós wobblerre

Hol kezdjük a keresést? Itt is sokat számít a tapasztalat, de ennek hiányában is megtalálhatjuk a kis csíkosokat. Egy könnyű pálca, minimális felszerelés, és egy kényelmes lábbeli. Ezekre lesz szükség. A műcsalik közül szóba jöhetnek a kis plasztikok, de ezeket inkább akkor tudjuk eredményesen használni, ha találunk egy sügérrajt. Kereséshez a leggyorsabb sikert ígérő műcsalik a kis wobblerek, és a körforgók. A körforgókat én nem szeretem, ezért nem is használom, de ez senkit ne riasszon el attól, hogy használja őket. Általában a kedvenc patakomon, folyásirány szerint felülről lefelé haladok, és minden olyan helyet megdobálok ahol a sodrást megtöri valami. Kisebb forgók, akadók mögötti tükrök, a hínár széle. Bármelyik tarthat pár darab sügért. 4-5 dobás után általában kiderül, hogy van-e sügér. A jó helyeket jegyezzük meg, mert ahol egyszer fogtunk, ott a következő áradásig mindenképpen számítani lehet újabb fogásokra. Ha árad a víz az jelentősen átrendezheti a dolgokat, és a zavarosban nehéz egyáltalán bármilyen ragadozó halat is fogni. A sügér szereti a tiszta, maximum opálos vizet, a ha zavaros ár érkezik, szinte biztos, hogy pergetve igen nehezen megfogható.

                                                           Azért eszik a plasztikot is
                                                             A kis sügér is sügér

Aztán ha levonul az ár lehet újra kezdeni a felderítést. Ilyenkor nagyon figyeljünk, hogy a műcsalink színe alkalmazkodjon a víz átlátszóságához. Tiszta víznél működő csalik: wobblerekből az élethű ivadékutánzatok mellett a sötét tónusú, alap esetben domolykós színek is szóba jöhetnek, twisterekből és gumihalakból pedig egyértelműen a sötétebb barnás, feketés színek a jók. Opálos víznél: ilyenkor is működnek az élethű ivadékutánzat wobblerek, twisterekből és gumihalakból  pedig a gyöngyház, zöldes (de nem rikító) színek. Zavaros víznél: wobblerekből jöhetnek az élénkebb (amolyan GT-s) színek, twisterekből és gumihalakból a fehér, a fluosárga, a sárga, az ami működhet valamennyire.

                                                       Hát ezt nem neki szántam....

                                                    Lehet kétszer véletlen?

Június közepére szinte teljesen felnőnek a vízinövények, véget ér a zivatarszezon. Ekkor következik a leghosszabb, szinte állandó időszak. A sügér kisebb csapatokban mozog, kivéve az igazán kapitális példányokat, amik igazi magányos vadászok. Ilyenkor is fontos dolog a felderítés. Ha találunk jó helyeket, és még szerencsénk is van akkor egész nyáron megtalálhatjuk őket szinte centire ugyanott. A nagyokra csak kitartó kutatómunkával találhatunk rá, és akkor sem számíthatunk egy helyről  csak egy igazán nagy példányra. Aki elég kitartó ilyenkor megfoghatja az év sügérét.

                                                             Színek kavalkádja

                                                        Wobbleres nyári sügér

                                                          ...és még egy

A módszerek nagyban hasonlítanak a fentebb már említettekhez, mégis van egy apró, bár annál nagyobb különbség. Az év nagy részében a fenékhez eléggé ragaszkodó sügér, ilyenkor akár a legfelső vízrétegekig is feljön a műcsaliért. Ezt ha ügyesek vagyunk ki lehet használni. Hogyan? Egyrészt kis wobblereket tudunk elhúzni a vízi növényzet felett, sőt a kapitális egyedekre vadászva akár a mini jerk csalik is szóba jöhetnek. Ezen kívül a kis plasztik csalik is jól működnek egészen könnyű fejjel, a növények felett, között elhúzva. Ilyenkorra sügér a patak vagy csatorna teljes keresztmetszetében bárhol jöhet. Nem félnek a sodrástól sem. Ha eszik a sügér akár a nagyobb csukának szánt műcsaliknak is nekimegy, de ha nem, na akkor mi van? Ilyenkor szoktam elővenni a titkos favoritnak számító legkisebb 2,5cm-es Mann's twistert. Sőt működhetnek még a hasonlóan kicsi egyéb plasztik csodák, pl. a mini tube. Ez egy apró kis polip utánzat. Ezeket a nagyon apró csalikat használva ne lepődjünk meg ha a várt sügér helyett vörösszárnyú keszeget akasztunk. Minél melegebb van annál nagyobb a jelentősége az árnyéknak sügér életében. Szívesen időzik fák árnyékában, hidak alatt. Valamiért vonzódik a beton műtárgyakhoz, meredek beton partfalakhoz. A helykeresésnél ezt ne hagyjuk figyelmen kívül.

                                                                  Szereti az árnyékot

                                                       De egyébként bárhol jöhet

                                                         Az év sügére nyáron

Van még egy dolog amiről szót kell ejteni a nyárral kapcsolatban. Ilyenkor a legtöbb a sügérezés közben akasztott más halfaj. Legsűrűbb vendég a csuka. Ahol számítani kell rá, ott szinte kötelező valami harapásálló előkét használni. Számíthatunk még, (ahol van) domolykóra, jászkeszegre, kisebb balinokra, sőt esténként, és hajnalba akár süllőre is. Én felszerelésemet is megerősítem erre az időszakra. A főzsinórom 19-es, ezzel már szinte bármi kijön, hacsak nincs valami kemény akadó a közelben.

                                                                        Idei szépség...


                                                         Meglepetés csuka

Állóvizek.

A tavakon is májusban kezdődik az igazi élet. A sügér ilyenkor, még egészen jó létszámban megtalálható a kikötőkben, nádöblökben. Igazán nagy mennyiség a kikötőkben szokott összegyűlni. Az állóvízi sügér, szinte mindig lesből támad, minden hely érdekli ahol el lehet bújni, és onnan támadni. Valamiért vonzódik a betonhoz, az árnyékhoz, és a feljövőben lévő hínárhoz is. Ilyen helyeken érdemes keresni őket, és általában ha megvannak 2-5db foghatunk is egy helyről. A nagyok itt is magányos életet élnek. Általában csónakok alá, vagy mólókarok alá állnak be. Milyen módszerrel lehetünk eredményesek? Nekem 85%-ban a legeredményesebb módszer a kis twisterrel való mártogatás, vertikális emelgetés. Tulajdonképpen mindkét verziónál botvégről lelógatott csalival dolgozunk. A lényeg, a sok apró kis emelés. A mártogatásnál besétálok egy mólókarra. Bothossznyi, vagy annál kicsit több zsinórral bedobom a kis plasztikot, és aprókat emelgetve lassan kifelé lépkedek a betonon. A vertikális emelgetésnél csak úgy bot vége alatt belógatom a csalit egy kis lyukba, majd apró emelésekkel próbálom kapásra bírni a sügért. A maradék 15% a hínarasok mentén, a hínár felett lassan elhúzott twisterre szokott jönni.

                                                       Nyári hajnalon a kikötőben

                                                                 Beton mellől

                                       Sajnos ez a leggyakoribb méret....

Plasztikok és méretek: vertikális emelgetéshez a legkisebb 2,5cm Mann's twistert használom, mártogatáshoz a 2,5cm-és az 5,1cm Mann's twistert, valamint apró gumihalakat, nyílt vizek felé dobálva az 5,1cm-es a kedvenc. Színek tekintetében ugyanaz érvényes, amit már patakos, csatornás részen leírtam. A wobblerek eddig nem hozták meg várva várt sikert. A nagyobb példányok becserkészésénél jöhetnek szóba, de ez már nem konkrét sügérezés. A sügér mellett csuka, és balin is jöhet, sőt inkább a sügérfogás a ritkább.
Május, és június hónapban kimondottan sok meglepetéshalra kell számítani, köztük néha meglepő módon nagytestű békés halak is előfordulhatnak. A kikötőkben ilyenkor nagy létszámban jelen lévő nagytestű ezüstkárászok, pontyok, sőt ha nagy szerencsénk van akár compó is jöhet. A ragadózók közül érdekes módon legtöbbször a balin esik be. Általában a kisebbek, de láttam már 3,5kg-os példányt is fogni. Kisebb, nagyobb csuka akadhat még, sőt akár kisebb süllő is beeshet. A Balatonnál egy barátom pedig kimondottan sok kősüllőt akaszt sügérezés közben.

                                                          Meglepetéshal 1.

                                                               Meglepetéshal 2.

                                                            Meglepetéshal 3.

                                                                Meglepetéshal 4.

A nyár közepére itt is megérkezhetnek a hőhullámok, amik jelentősen befolyásolhatják a sikerességünket.
Ha kikötők vize túlmelegszik, szinte teljesen eltűnnek belőle a halak, illetve átköltöznek a kikötők olyan részeibe, ahol még elegendő oxigén található számukra. Ilyenkor kerülni kell a nagyon zárt kikötőket, inkább a nyitottabb szél által jobban átjárt kikötőket keressük fel. Sokszor csak egy magányos beton móló is rejthet sügért. Kerüljük a látványosan megbuggyant, zöldes részeket. A nagyobb példányok a nyílt részekről jöhetnek, sajnos itt is magányos vadászok. Sajnos ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy kapás nélkül maradunk, bármit is teszünk.

                         Ugye nem sértődünk meg, ha sügér helyett ilyen hal jön....


                                                      Hidegfrontos reggel

Hát ennyit dióhéjban a nyárról. Vannak biztosan olyan speciális helyzetek amik most kimaradtak, de úgy érzem nagyjából sikerült összefoglalnom mire is számíthatunk nyáron. A következő részben a kedvenc évszakom az ősz következik.

2012. október 26., péntek

Én és a Haldorado

                                                (Avagy, hogy gázolt el a kék úthenger)

Tudom mindenki a sügérpergető cikk folytatását várja, és ígérem meg is lesz előbb vagy utóbb, de most másról kell beszélnem. Későn érő típus vagyok, legalábbis abból szempontból, hogy csak 2005-ben csatlakoztam az internet világához. Lassan felfedeztem magamnak ezt az érdekes világot. Természetesen egy idő után képbe kerültek a különböző horgászportálok is. Az egyik legszimpatikusabb annak idején a Haldorado horgászportál volt. 2007-12-17 07:25:11. Ekkor regisztráltam a portálon, SZENNYESLELKU néven. Kezdetét vette a fórumozás. Gyakorlott finomszerelékes horgászként szívesen adtam tanácsokat másoknak, csevegtem, és én is kértem tanácsokat. Új barátokat ismertem meg, akikkel most is jó a kapcsolatom. Egy darabig minden jól alakult. Másfél, két év aktív fórumozás után jött, egy lehetőség. A fórumon aktív horgászok egy része kapott egy lehetőséget. Az akkoriban feltűnő Nevis orsókból tesztelhettem kettőt is. Megírtam a két tesztet, amire meglepő módon nagyon sok pozitív kritikát kaptam. Ez erőt adott, ahhoz, hogy kipróbáljam magam egy másik műfajban is. Írtam egy élménybeszámolót. Ezzel elindult egy lavina. Hihetetlenül sok pozitív kritika, dicséret. Pár hozzászólásból idéznék, csak, hogy mindenki érezze mekkora lökést adhatott ez nekem a folytatáshoz.


"Ez a cikk nagysterűen adja vissza az igazi horgászást jelenti nekem és remélem sok
mindenkinek. Nagyon jó cikk. BárTakács Peti videós írását is dicsértem, de ez EDDIG az év cikke a haldón!
Gratulálok!"

"Remek cikk,nem tudtam abbahagyni sem az olvasását!"


"Tetszett minden rezdülése, mondandója a cikknek. Igazi élménybeszámoló
Gratulálok a halacskákhoz és a helyhez. Még egy kis nyűansz a cikkhez:
Ha könyv lett volna, biztosan nem teszem le:-)))))"

Szóval nagyon jól estek ezek a szavak! Akit érdekel a teljes cikk itt érhető el: http://www.haldorado.hu/articles.php?articleid=2302

Ekkor éreztem először, hogy nekem írnom kell! Közben egy barátommal kaptunk egy meghívást egy Haldoradós vacsorával egybekötött rendezvényre. Elmentünk. Akkoriban nagy élmény volt ez nekem, hiszen először találkozhattam olyan emberekkel, akiket eddig csak az internetről ismertem. Döme Gábor is ott volt és leült velem beszélgetni. A beszélgetés lényege az volt, hogy írhatnák nem csak kedvtelésből, hanem akár némi pénzért is cserébe. Boldogan mentem haza. Ki gondolta volna, hogy ez volt a boldogságom csúcspontja? Másnap higgadtan leülve gondolkozni kezdtem. Mit szeretnék? Mivel akkoriban élménybeszámolók írásában gondolkoztam, hosszas gondolkozás után, nemet mondtam Döme Gábor ajánlatára. Mindezek után a következő élménybeszámolómat első körben visszadobta Döme Gábor, hogy márciusban már nem aktuális egy téli, összefoglaló jellegű beszámoló. Érdekes módon majd egy évvel később aktuális lett, csakhogy én addigra ezt a cikkemet leadtam egy másik kisebb horgászportálnak is.

Mindeközben rájöttem, hogy itt sem minden tökéletes. A reklámcikkekhez pl. nem lehet negatív hozzászólást írni, illetve lehet, de azt amint a moderátor észreveszi azonnal, értesítés nélkül törlik. Az első ilyen kicsit kritizáló hozzászólásom értesítés nélküli, nyom nélküli eltüntetése bizony rosszul esett. Én úgy gondoltam, hogy "barátok közt" elfér egy kis negatív kritika. Később aztán ha volt is negatív véleményem egy cikkről, vagy termékről, már le sem írtam, tudtam, hogy felesleges. Jön a radírpók, és minden szép és rózsaszín újra...
Kezdtem csalódni a nagy Haldorado-ban. De az élet nem áll meg. Csatlakoztam egy másik kisebb közösséghez. Ott tárt karokkal várták az írásaimat. Ekkoriban kezdtem teljesen elmerülni a pergetés világában, ezért az írásaim is kezdtek eltolódni ebbe az irányba. Már csak időnként néztem be a "kék" oldalra. Egyre kevésbé érdekeltek a teljesen egysíkúvá váló írások.A "hogyan fogjunk kockatavon gigapontyot feederbottal" irányvonal nagyon nem érdekelt. A fórumon még időnként előfordultam, de korántsem annyit mint régen. Aztán jött a gyökeres fordulat.

Rájöttem, hogy időnként hülyének nézik az embert. Nem fogom részletezni, de lényeg, hogy egyszer megint írtam egy negatív kritikát valamihez. Döme Gábortól jött a reagálás. Most nincs időm kikeresni a levelet (talán ki is töröltem), de lényeg az volt, hogy miért támadom őket? Most akkor velük, vagy ellenük vagyok?
Válaszomban megírtam, hogy nem vagyok én senkivel csak magammal. Innentől ellenség lettem.
Minden negatív kritikám törölték továbbra is, de néha teljesen érthetetlen módon olyan dolgokat is, amik nem tudom miként sérthették volna a portál üzleti érdekeit. Időnként nálam is leszállt már a lila köd, és írtam célzottan moderátornak címezve dolgokat. Ekkor tapasztaltam meg először, hogyan is bánik a haldorado az "ellenséggel". Életemben először pár napra letiltottak!

Sértettségemben egy jó darabig nem írtam semmit, miután a büntetésem lejárt. Közben változtak a dolgok körülöttem. Újabb lehetőséget kaptam egy másik cégtől. Reklámcikkeket írhattam nekik. Mivel az ajánlat igen kedvező volt elfogadtam. Írogattam a kis cikkeimet, éltem a világomat a Haldorado nélkül. Később aztán mikor a mérgem elpárolgott ismét benéztem időnként a fórumra. Sokkal kisebb aktivitással, de fórumozgattam. A fórumon zajlott az élet közben. Hozzászólások tömege, és emberek tűntek el, mint később kiderült őket már a "kék úthenger" takarította el. Működött a Döme diktatúra! Időnként engem is letiltottak pár napra, de már nem érdekelt annyira. Ellenségből lassan főellenséggé léptem elő...

Közben elindítottam ezt a saját kis blogomat. Úgy döntöttem, hogy nem kívánok semmilyen céghez tartozni, ezért abbahagytam a reklámcikkek írását, ami egyre nagyobb nyűg volt csak nekem. Bevallom a mai napig nem bánom ezt a döntésemet. Itt aztán senki nem szólhat bele, hogy mikor, miről, és mit írjak! Nincsenek határidők, és elvárások! Közben a Haldó fórumán is tovább folyt az élet. Időnként tanácsokat osztogattam, és néha a saját blogom bejegyzéseit linkeltem be egy-két hozzászólásomba. A beteges Haldoradós cenzúra viszont kiszúrta ezt, és már ezeket a hozzászólásaimat is törölték ki tudja miért. Aztán jött a végjáték....

Megjelent a Haldón egy "Jó fej vagy" című írás amiben a Haldorado a saját új twisterfejeit mutatta be. A hozzászólások a cikkhez igencsak változatosra sikeredtek. Ennek az oka az új fejek ára volt, amit én most nem kívánok minősíteni, nehogy az a vád érhessen, hogy szándékosan rontom a Haldorado üzleti érdekeit.
Én is írtam egy pár sort a véleményemről, amit persze töröltek. Igen ám, de én csak egy ember vagyok, és bizony sok más sporinak volt egy olyan véleménye, hogy hülyének néznek minket. Dolgozott a cenz meg az ura (cenzúra), pörgött radírpók. Közben fanatikus kékek, meg az "ellenzék" között parázs vita alakult ki, amihez nekem közöm nem volt. Hullottak fejek (letiltások). Egyszer aztán valaki beírta, hogy nagyon kezdenek elszabadulni az indulatok. Erre viszont én reagáltam úgy, hogy megírtam, hogy nemsokára úgyis rend lesz. Egy-két törlés, pár ember letiltva, és rend van. Kicsit poénkodtam is egy másik fórumtárssal.
Persze ekkorra már Döme szemében az ellenség fizetett embere voltam (szegény lemaradt pár körrel), így aztán azonnal letiltottak egy pár napra. Ami vicces, hogy szegény másik fórumtársamat is akinek csak annyi volt a bűne, hogy szóba állt velem. No meg még egy jópár embert, akik közül, ki tudja hányan érdemelték meg ezt ténylegesen. (tömeges kivégzés) Nem is érdekelt volna a dolog, ha fanatikus "kékek" hozzászólásait nem hagyják meg. Ezekben  a hozzászólásokban aki kritizálni mert, az volt rossz, a buta, a rosszindulatú, az ellenség fizetett embere. Mérgemben újra regisztráltam egy másik névvel, és bizony megírtam a véleményemet. Azt, hogy ocsmány dolognak tartom, hogy úgy kritizálják a letiltott embereket, hogy azok közben megvédeni sem tudják magukat, hiszen le vannak tiltva. A Velencei tavas topic-ban pedig válaszoltam egy kedves ismerős kérdésére, miszerint miért is lettem letiltva. Természetesen az éber modik figyelmét ez nem kerülte el. Azonnal letiltották az új felhasználónevemet is, és az eredetit pedig végleg!

SZENNYESLELKU  


Típus     Tiltott


SZENNYESLELKU tehát többet nem létezik a Haldorado számára.
Hozzátenném nem vagyok egyedül. Egy barátom ugyanígy járt, és úgy sejtem egy másik fórumtárs szintén.
De ők legalább tettek azért amit kaptak, míg én csak tényeket rögzítettem egy hozzászólásban. (leírtam a bevett Haldós eljárást)
Megtehetném, hogy megint újra regisztrálok, de szerintem ennek itt van vége! Kedves Döme Gábor, most boldog lehetsz, megszabadultál az egyik főellenségtől, az ellenség fizetett ügynökétől!




2012. október 23., kedd

Egy hosszú hétvége krónikája

Végre egyszer úgy alakult, hogy a hosszú hétvégén én is otthon lehettem! Mivel folyamatos műszakrendben dolgozok ez ritkán adatik meg. Ráadásul pont kifogtuk erre a hétvégére az igazi vénasszonyok nyarát. Együtt család, otthon gyerekek, mit tehetnénk mást, menjünk horgászni amennyit csak tudunk. De hova? A gyerekek kedvenc nyári vize a Palotavárosi tavak, köszönhetően annak, hogy nem meregették ki a nagy bolyokban úszkáló törpeharcsa ivadékokat, egy igazi törpeharcsabánya lett. Nem kívánkoztunk oda, így maradt a Gaja. Itt csak egyenként tudnak a srácok horgászni kis helyeken, halanként váltva egymást, de ez nem is baj, ha nincs törpe...

1.Nap

Délelőtt elintéztem az elintézni valókat, így a délután a miénk volt. A srácoknak felszereltem egy 5m-es spiccbotot, magamnak egy keményebb pálcát pontyra, és irány horgászni. A kiválasztott helyet meghintettem egy pár gombóc etetőanyaggal, és rádobtam még egy két marék csemege kukoricát is. Pici 1g-os úszóval horgásztunk egy apró part menti forgónál, a sodrás szélébe. Pár percen belül meg is érkeztek a halak. felváltva fogták a fiaim a bodorkákat és kárászokat. Az etetés hatására nemcsak a békés halak, de valami rabló is odatalált a helyünkre. Rendszeresen berabolt az etetésre, meg is beszéltük, hogy másnap kijövünk pergetni is. Már vagy két órája tartott a móka, fogták a fiú felváltva a halakat, amikor éppen a nagyobbik Norbi fiam volt soron. Szép kapására bevágva karikába hajlott az 5m-es pálca. A bottal még utána is lépett halnak, de így sem bírta megakadályozni, hogy az ismeretlen ellenfél  letépje a nem túl vékony 16-os előkét. Innentől én következtem a pontyozó cuccommal. Gyorsan fogtam is egy kisebb pontyot, talán még a méretet is elérte, de persze azonnal elengedtük. Innentől a kárászoké, és a keszegeké volt a terep. A durung cuccal fele sem akadt meg, de kit érdekelt ez. A srácok újra horgásztak, igaz az én botommal, nehogy gond legyen ha betéved valami tréfás kedvű ponty az etetésünkre. A zsákmányunkat színesítette a bodorkák és a kárászok mellett, egy karika keszeg is.

      Ilyesmi kárászok szoktak ősszel jönni (mivel most nem fényképeztem a kép egy tavalyi kép)

Estefelé a gyerekek megunták a pecát így pont én vigyáztam a botra amikor váratlanul elmerült az úszó. Ponty. Jó 1,5 körüli tükrös pontyot akasztottam. Norbi fiam ügyesen megszákolta. Mivel már a nyakunkon volt az este, ő lett a nap hala. Ekkor jutott eszembe, hogy egész délután egyet sem fényképeztem, így gyorsan legalább a pontyot megörökítettem. Hamarosan pakolni kellett.
Hazafelé bringázva, már a másnapi pergetésről beszélgettünk....

                                                                A kövér tükörponty

2. Nap

Másnap reggel mielőtt elindulhattunk volna a bevásárlást kellett elintéznünk. A terv szerint hamar összeszedünk mindent és 8 óra körül, már a Gaja pataknál lehetünk. Hát a terv füstbe ment, fél kilenc után értünk haza. Innentől már nem volt annyira sürgős, megreggeliztünk, és úgy mentünk ki. Kilenc óra is elmúlt mire patakhoz értünk. Sajnos a legtöbb pergethető helyet már elfoglalták a pontyhorgászok. Kénytelenek voltunk beérni a maradék pár horgászhellyel. Két botot hoztam magammal. Egy sügerező pálcát, és egy viszonylag friss szerzeménynem számító Black Spider Zander 210-es 3-15g-os pálcát, amit csukára szereltem fel. Bíztam benne, hogy nem lesz túl gyengécske...
Szépen végigdobáltunk minden helyet, de látszott, hogy a csukák már nem igazán aktívak elmúlt már a hajnal varázsa. Tisztességesen megszórtam minden helyet, mindkét bottal, de hiába. Végül aztán az egyik régi kedvenc helyemhez értünk. Itt egy kisebb forgó van a lábam előtt, amibe szinte mindig áll egy csuka. Most is így volt. Talán a harmadikat dobtam amikor a twisterem ami már szinte előttem járt döccent egyet, majd elnehezült a pálca a kezemben. Akár akadó is lehetett volna, de én éreztem, hogy nem az. Bevágtam és igen csuka! A halam elsőre feljött a felszínig. Láttam, hogy alig tartja valami a horgot, a következő fordulónál aztán bekövetkezett amitől féltem. Elment! A gyerekek sajnálkoztak, hogy elment a láthatóan nem kis csukám, de én elhatároztam, hogy ezt a halat megfogom csakazértis! Tűztem egy más színű twistert,és letettem botot. 15 perc szünet! Bíztam benne, hogy a csuka hamar elfelejti történteket, hiszen nagy sebet nem kapott.

                                                  Ezt választottam másodszorra


 Lejárt az idő. Felvettem a botot. Első dobás, semmi. Második dobás. Lassan húzom a plasztikot magam felé. Már szinte ki akarom venni amikor váratlanul elindul a zsinórom oldalra. Ezzel egy időben olyan kapást érzek, hogy szinte kicsavarja a kezemből a botot. Megvan megint. Szép egy állat, le is ránt egy adag vékony fonottat az orsóról.  Négyszer ötször is kitör mire a lágy pálcával magam elé tudom terelni. Norbi fiam már merítené, de kétszer kitör még, ahogy megijed a hálótól.  Lassan aztán elfárad, és fiam mesterien tolja alá a merítőt. Megvan a kétszer megakasztott csuka! 62cm. Nem rossz..

                                                         A kétszer megakasztott csuka

Itt már aztán nem történt semmi, és helyek is elfogytak. Felmentem srácokkal az új elkerülő hídjához. Itt nyugodtan dobálhattak ők is egy kicsit. Egy órányit adtunk helynek, de két eltolt kapáson kívül nem történt semmi, így aztán hamarosan pakoltunk.



3. Nap

Ezen a napon a gyerekek nem jöhettek velem. A házi feladatokat kellett megcsinálniuk. Így aztán megpróbáltam kihasználni a hajnal varázsát. Úgy határoztam, hogy a sok horgászra való tekintettel a pontyokat veszem inkább célba. Pergetni majd inkább hétköznap fogok...
Napkelte környékén már patak partján álltam. Megetettem helyem, és beélesítettem a magammal hozott matchbotomat. Ködös, hűvös, és csendes volt a hajnal. Túl csendes...

                                                              A ködös hajnal

Hamar ki is derült ennek mai hajnalnak nincs varázsa. Megfoghatatlan apró piszkálódások voltak csak, valószínűleg apróhalak voltak a tettesek. Bezzeg most a csukák mozogtak, és a várt tömeg is elmaradt. Talán mindenki ünnepel? Ma jöhettem volna pergetni is. Már nyolc óra is elmúlt mire először elmerült az úszóm. Méret feletti pontyocska volt vadabbik fajtából. Hamar megszákoltam és útjára engedtem.


Azt hittem, hogy valaminek kezdete lesz de tévedtem. Fél tízig ültem érdemleges kapás nélkül. Akkor aztán jöttek sorban  a kapások, de a várt pontyok helyett a bodorkák és kárászok hada talált meg. Jó játék volt, de nem ezért jöttem. A déli harangszóig bírtam, aztán pakoltam.


                                                         Megtaláltak az apróságok....

Hát így alakult nekünk ez a hosszú hétvége horgász szempontból. Nem volt a legjobb, de minden napra jutott legalább egy méretes nemeshal, és nem volt törpeharcsa. Ráadásul imádok a patak partján lenni. Lehet egy tó is szép, de a patak nekem mindig szebb marad....

2012. október 16., kedd

A sügérpergetés kis titkai 2.

Az előző rész általánosságai után jöjjenek az évszakok kicsit részletesebben

Tavasz

Patakok, és csatornák

Tavasszal a hegyekben megolvadó hólé kisebb, nagyobb áradásokat okozhat a patakokon, és csatornákon is. A megszokott téli helyekről egy pillanat alatt tűnik el a sügér. Márciusban nehéz dolga van annak aki sügérre vadászik. Mégis merre is keressük a sügért? A különböző patakokon és csatornákon a halakra nagy hatással van a vízállás változása. Nem egyformán, és nem egyformán gyorsan, de minden halfaj reagál a tavaszi áradásra. A sügér nagy vándor egy nap alatt elég messzire elérhet. Áradáskor mindig felfelé indul el a folyásirány szerint, mint ahogy táplálékai az ivadékok is. A nagy csapatok szétszóródnak, és kisebb csapatokat alkotnak a csíkos lovagok. Ráadásul ilyenkor még nem mindig éhesek, és állati óvatosak is tudnak lenni. Nagy szerencse, ha a patakon vagy csatornán van egy a halak számára nem leküzdhető akadály , pl. egy műtárgy. Ezek tövében akár nagyobb létszámban is jelen lehet. A március kicsit olyan, mintha minden hal megzavarodna, és megmagyarázhatatlan, helyeken fordulna meg. Ez alól a sügér sem kivétel. Húzós sekélyebb részek mentén a csendes szélvizekben vadászgat, de néha a vágtató víz közepén is elkapja a műcsalit. Rablásai nem nyilvánvalóak, inkább csak sejteni lehet, hogy az alig láthatóan szétrebbenő kishalak sügértől riadtak meg.

                                             Itt sügér csak és kizárólag kora tavasszal van

                                          Onnan, ahonnan máskor soha, csak tavasszal


Hogyan találjuk meg?

Általában nekem már segít a sok éves tapasztalat, de ez sem jelenti, hogy biztosra mehetek. Szánjunk időt a felderítésre amit a legkönnyebben egy könnyű pergető bottal, és apró twisterekkel tudunk elvégezni. Minden helyen dobok négyet, ötöt. Ha nincs kapás, nem érdemes tovább erőltetni.  Minden helyet jegyezzünk meg azokat is ahol csak rontott kapások voltak. Általában  március végéig ugyanazokon helyeken találom meg a sügért, tehát érdemes a felderítést alaposan elvégezni.

Milyen műcsalival?

Az előbb már megemlítettem a kis twistereket. Nekem a nagy kedvenc a Mann's  2-es mérete. Nem minősége miatt szeretem (ami szerintem átlagos), hanem, hogy szinte mindenhol kapható, és nagyon jó színekben. Hivatalosan ez a méret 5,1cm, de ezt teljesen kinyújtott állapotban kell érteni, kb akkora a gumi, mit más fajtákból a 3cm-es méret. Vannak még jó Relax twisterek, de ezek már ritkábban beszerezhetők mifelénk. Ezeket gumikat 6-os méretű fejjel használom. A fejek súlya 1-és 2 grammos. A színek megválasztásánál, minden esetben vegyük figyelembe a víz tisztaságát, illetve  zavarosságát. Tiszta víznél a barnás, motorolajos, feketés színek működnek. Opálos víznél a gyöngyház, az ilyen olyan zöldes, és időnként a fehér. Zavaros víznél a fehér, fluo sárga, és időnként a nagyon sötét feketés csalik. A feketés csalik elvileg kilógnak a sorból, de van, hogy mégis ez az egyetlen fogós szín.
Használom még a Mann's 1-es méretét is. Ezek 2,5cm-es nagyon pici gumik, amikhez kis hazánkban képtelenség fejet szerezni. Pedig létezik. Én Lengyelországból tudtam beszerezni a hozzá való 12-es méretű Owner fejeket. Normális fej hiányában marad a keszegező horog+sörétólom. Ezeket az apróságokat csak akkor vetem be, amikor sok az apró ütögetés, de nem bírom megfogni a tetteseket. Ha nem éhes igazán a sügér, előfordul az ilyesmi, és nem is mindig apróságok a tettesek.
Használom még a Relax Kopyto 3,5cm méretét. Erről most bővebben nem írok, hiszen nem is olyan régen egy egész bejegyzést szenteltem ennek a kis gumihalnak.
Szoktam még használni drop shot szerkót is, de 90%-ban a sima twister eredményesebb kora tavasszal

                                                          Ha megvan a nyerő csali....

                                                           ....jöhetnek a csíkos vitézek

                                                              Ott a kis Kopyto

Hova dobjak, hogyan vezessem?

Minél kisebb egy patak vagy csatorna annál óvatosabb a sügér. Jellemzően kis vizeken a saját oldalunkon soha nincsen kapásunk. A túloldalra kell dobnunk a csendes részbe, minél közelebb a parthoz. A csalivezetés módja kétféle lehet. Az egyiknél hagyjuk besüllyedni a gumit, majd nagyon, de nagyon lassan elkezdjük folyamatosan bevontatni. A másik verziónál a besüllyedt gumit nagyon apró kis emelésekkel vezetjük. Mindkettő lehet eredményes, a lényeg a csigalassú tempóban van. Mikor a gumink beér a sodrásba, ne tekerjük még ki, mert van, hogy a sodrás által a fenékről megemelt gumira csap le a sügér.
Akkora tömegű fejet használjunk, hogy még ne akadjon el a csendes részen, de a sodrás se tudja azonnal elvinni. Mivel kis vizekről beszélünk 1-2g általában elég. Minden tavaszi technika lényege, hogy a műcsalinkat a fenék közelében kínáljuk fel.

                          Tavasszal ritkán használok wobblert, talán pont ezért...

Mikor menjek?

Kora tavasszal nem érdemes korán kelni. A sügér talán kora délután a legaktívabb, hajnalban szinte teljesen passzív. Hideg még a víz.

Áprilisra általában eltűnik a sügér. Kisebbeket szoktam fogni, de a nagyokból szinte soha. Gyanítom, hogy ez az ívásuk miatt van így, nem is baj ha ilyenkor nem zaklatjuk őket. Van még egy tavaszi hónap a május, de ezt a hónapot már inkább nyárhoz számítom, főleg ha a sügér viselkedéséről van szó.


Állóvízen.

A tavakon általában március elejére olvad el a jég. Ha elég gyorsak vagyunk olvadás után még megcsíphetünk pár igazán jó napot, pl. egy kikötőben. Még együtt vannak a nagy csapatok. Aztán pár nappal később fordul a kocka. Itt is szétszóródnak a nagy rajok. A sügér már nem tesz meg nagyobb távolságokat a táplálékért. Fedezéket keres és onnan vadászgat. Az kicsi és közepes példányok kisebb rajokban találhatók meg, a nagyok viszont igazi magányos vadásszá válnak. Mivel ilyenkor még nincsen kifejlődött vízi növényzet, minden olyan dolog ami fedezékül szolgálhat sügérnek jó lehet. Ilyen lehet egy elsüllyedt csónak,  a mólókarok betonja, a móló beton széle (főleg ha van egy kis pereme).Be állhatnak még csónakok alá, a vízre hajló tavalyi nád alá, bokrokba, gyökerekbe. Ha nincs más akár egy medertörés széle, vagy vízbe dőlt betonpózna mellé is beállnak. Megfogni igen nehéz őket. Nem igazán éhesek, és nagyon óvatosak.

                                                        Jó helyen járok?
                                                                A beton széle....
                                                               ...és ami onnan jött.

Hogyan találjuk meg?

Először is a meghorgászni kívánt vízterületen, pl. egy kikötőben, mérjük fel a szóba jöhető helyeket. Lehetőleg legyen szélcsendes, és  legyen fedezék. Ha egy ilyen helyen még ivadékokat is látunk napozni, szinte biztos, hogy jó helyen járunk. Aztán ezeket a helyeket horgásszuk meg egymás után módszeresen.  A legegyszerűbb módszerek a mártogatás twisterrel, és a vertikális pergetés, valamint a drop shot.

                                                                  Csónak alól
                                                           A beton széle mindig figyelmet érdemel
                                               A háttérben a nád és beton találkozása a jó hely

Mártogatás twisterrel.

Ez egy olyan módszer ami idén tavaszig nekem is újdonság volt. A módszer lényege, hogy egy kis twisterrel bothossznyi, vagy annál kicsit hosszabb zsinórral a a különböző víz alatti dolgokat körbetapogatjuk. Ugyanígy a beton mólókarok árnyékát is. A jig legyen könnyű (0,8-1g), a mozdulatok  aprók,és nem túl gyorsak. Mozogjunk óvatosan, a sügér érzékenyen reagál, a dobogásra, a hangoskodásra.
Ehhez a módszerhez a 2-es méretű Mann's twistert, vagy a 3,5cm-es Kopyto gumihalat használom.
Ennél a módszernél kötelező valami harapásálló előke használata, ugyanis elég gyakran jön sügér helyett csuka.

                                                          Vertikális meglepetéshal
                                                          Twisterrel mártogatva

Vertikális módszer.

Ezt módszert kis szűk helyeken szoktam alkalmazni, a legkisebb 2,5cm twisterrel. Nehéz elmagyarázni milyen helyekről is van szó. Kis sarkok, csónakok köze, elsüllyedt csónak előtt, stb. A módszer lényege, hogy a kis twistert függőlegesen beleengedve ezekbe lyukakba, a műcsalit szinte egy helyben ugráltatva próbáljuk kapásra bírni a sügért. Ezzel a módszerrel szoktam még naphalat, kisebb balinokat, és egyszer bodorkát is fogni. Nem az óriások szoktak rajtaveszteni ezen módszeren, de a sok akció szinte mindenért kárpótolhat minket.

A Drop Shot.

Bár a drop shot igazán a lehűlő vizekben eredményes, időnként tavasszal is szép eredményeket érhetünk el vele. 5-7cm gumikkal a sügér nagyjára érdemes vadászni ezzel a módszerrel. Akkor szoktam bevetni, amikor láthatóan aktív a sügér. Néha érdemes megpróbálni, akár hónap sügérét is adhatja a drop shot.

Április hónapban itt is ugyanúgy eltűnik a sügér. Szinte ugyanaz a tünet, mint a folyóvizeknél, és szerintem az ok is ugyanaz. Hagyjuk őket békén májusig. Májusban ugyanott kezdenek megjelenni, ahol márciusban is voltak. A jó napokon elég szépen lehet fogni. Tavak tekintetében május érdekes hónap, ugyanis a sügér mellett számos békésnek tekintett halfaj is lecsaphat a kis műcsalikra. Ilyen pl. az íváshoz készülődő ezüstkárász, a ponty, és a vörösszárnyú.

                                                             Májusi meglepetéshal 1.

                                                                    Májusi meglepetéshal 2.

                                                               Májusi meglepetéshal 3.

Hát röviden ennyit a tavaszról. a következő részeben jön a nyár, ami sügérhorgásza szempontjából egy nagyon érdekes évszak, de ne szaladjunk ennyire előre...