2019. május 14., kedd

Kínai gumiteszt 1.

Mostanában nagy divat lett, a pergető horgászok körében, valamilyen márkanévhez tartozni, és ezen belül is "teszthorgász"-nak lenni. Volt, hogy én is beleestem hasonlóba, de egy ideje próbálok független maradni. Egy ideje elkezdtem Kínából plasztik csalikat rendelni. Eleinte a kíváncsiság hajtott, mára azonban főleg az anyagiak miatt rendelek onnan. Sajnálatos módon a mi kis országunkban nagyon elszálltak a műcsali árak, mióta a pergetés egyre népszerűbb. Az okokkal nem kívánok foglalkozni, legyen elég annyi, hogy egy négy gyerekes apukának, úri passzió lenne a pergetés, ha nem tudna Kínából rendelni.


Úgy tervezem, hogy ez az írásom, egy több részes sorozat lesz. Minden részben, csak pár darab csalival foglalkozok, csak olyanokkal amiket már rendesen sikerült kipróbálni, kiismerni. Ezzel a sorozattal nem kívánok harcba szállni a hazai nagy márkanevekkel,  hazai horgászboltokkal. Egyszerűen, csak a hozzám hasonló, kispénzű horgászoknak szeretnék megmutatni egy lehetőséget...

A kis mindenes

Elsőként azt a plasztik csalit szeretném bemutatni, amivel kezdtem az ismerkedést a kínai csalikkal. Egy kis féreg testű 5cm-es gumihalról van szó. Ha valakinek ismerős lenne a forma, az nem a véletlen műve. Ki tudja hány márkanév alatt volt kapható már nálunk is, és ugyanígy Kínában is, több márkanéven, változó kiszerelésben kapható. Én, a nekem praktikus, 50 db-os kiszerelésben veszem.


Jellemzően a képen is látható három színnel minden helyzetet megoldok. A csali kimondottan jól eltalált, 1g-os fejjel már szépen veret. Kis mérete ellenére, nem csak kis halakat fogtam vele. Gyönyörű sügerek, domolykók, pisztrángsügér, süllő, és csuka is jött már vele. Ráadásként ez az egyik olyan csalim amit rendszeresen a pontyok is megkívánnak.








https://www.aliexpress.com/item/50-Pcs-Lot-6-5-cm-1-g-Lures-Soft-Bait-Worms-fishing-lure-with-salt/32781759523.html?spm=a2g0s.9042311.0.0.27424c4d2EzoCx

A másik öt centis

A következő tesztalany, bár méretben hasonló, mégis teljesen más. Egyrészt, ez a csali, egy bizonyos gyári csali koppintása. Nem írom le a nevét, mindenki ki fogja magától találni. Gyakorlatilag abban sem vagyok biztos, hogy koppintásról van szó, annyira ugyanaz, mint az eredeti. Oldalról lapítottabb forma kis hassal. Nagyon fogós gumi, sokszor  a süket napok megmentője. Drágább mint az előző filléres gumi, de nagyon strapabíró anyaga van, és ez is viszonylag gazdaságos kiszerelésben kapható.


Eszi a sügér, és a pisztrángsügér. Főleg utóbbira van nagy hatással a süketebb napokon.






https://www.aliexpress.com/item/Meredith-Easy-Shiner-Fishing-Lures-50mm-75mm-100mm-130mm-Wobblers-Carp-Fishing-Soft-Lures-Silicone-Artificial/32879532810.html?spm=a2g0s.9042311.0.0.27424c4dLtTZk0

A mindent fogó Awaruna utánzat

Talán nincs is olyan pergető horgász, aki ne hallott volna az Awaruna gumihalakról. Az első részben ezt a sokoldalú gumihalat (illetve utánzatát) szeretném bemutatni utolsóként. Az általam használt méret, szintén több márkanév alatt is a fut. Egyesek 9, más gyártók 8,5cm-esnek mondják. Teljesen mindegy melyiket vesszük, a benne lévő gumi ugyanaz lesz.



A gumihal nagyon szépen veret, lágy anyagú. Talán kicsit sérülékeny is miatta, de szerintem a fogósságát nagyban rontaná, valami merevebb erősebb alapanyag. Azon kevés nagyobb plasztikok egyike, amik már 1g-on is mozognak. Nagyon sokféle halat fogtam már vele. Süllő, sügér, feka, törpeharcsa és igazi meglepetésként a zöldre, egy 10 kiló feletti amur is jött.









https://www.aliexpress.com/item/JOHNCOO-UV-Fishing-Lure-Soft-Baits-10pcs-85mm-2-8g-Shad-Carp-Fishing-Iscas-Artificial-Vivid/32871207466.html?spm=a2g0s.9042311.0.0.27424c4dEJ7CfU

Úgy gondolom elsőre ennyi elég. Legközelebb, innen folytatom....

2019. május 3., péntek

Piros betűs hétköznap

Csak egy hétköznapi hajnalnak indult ez nap is, amikor ki tudok ugrani, egy gyors reggeli pergetésre. Csendes, és enyhe volt a hajnal. Még, szinte sötétben érkeztem, a kis városi tó parkolójába. Az utóbbi időben csak ide járok. Az engedélyek két tóra érvényesek, és a sok rabló hal feledteti a városi környezetet.

Az autóban még üldögéltem egy darabig. Akkor találtam ki, a hajnali taktikát. Úgy döntöttem, hogy párat dobok a Bregyó tavon, aztán átsétálok a másik vizünkre, a Csónakázó tóra. Gyorsan kirámoltam a cuccot, és három percen belül, már minden élesítve várta a halak jelentkezését. Az út melletti részen kezdtem. Itt már jópár szép süllő, és feka is szákba került már, egy-egy fénykép erejéig. A kevés fényt, és a zavaros vizet figyelembe véve, egy 9cm-es zöld gumihal került a 3g-os jigre. Szépen végigszórtam magam körül a vizet, de semmi se történt. Már éppen a helyváltoztatás járt a fejemben, amikor az egyik dobásnál történt valami. Oldalra dobtam, és a parttal majdnem párhuzamosan vezettem a plasztikomat. Talán a harmadik emelés után, egyszer csak elindult a zsinórom, a nyílt víz felé. Kapás! Bevágtam. A bot azonnal karikába hajlott. Lassan felsírt a fék is. Akkor még jó fekára, vagy süllőre gyanakodtam.


Lassan aztán tudatosult bennem, hogy a tompa súly amit érzek, valami jóval nagyobb halat sejtet. Csak azért nem ment el tőlem távolabb, mert nem akart. Irányítani akkor egy kicsit se tudtam. Már lassan öt perce ment a huzavona, mikor elsőként megmutatta a halam, hogy ez nem játék. Egy jó 20 méternyi damilt elkért a dobról. Azért csak ennyit, mert utána irányt váltott.


Negyed óra után, már harcsát láttam a halamban, de gyanúsan nem harcsásan viselkedett. Továbbra sem tudtam egy percig se irányítani. Erőltetni nem volt értelme egy UL. pergető motyóval. Mi is volt ez a felszerelés. A bot, egy régi, első szériás Favorite Blue Bird 192cm 3-12g-os tűspicces pálca. Az orsóm egy Lildlis pergető orsó 2000-es méretben. Lassan három éve tekerem. Hiba nélkül fut azóta is. Ötezerért nem volt rossz vétel szerintem. A zsinórom, egy sima, egyszerű, víztiszta monofil 0,18-as átmérővel. Ha jól emlékszem Tubertini márkájú....


Már 35 perce fárasztottuk egymást, amikor a halam váratlanul feljött és megmutatta magát. Egy hatalmas amurtest jelent meg a felszínen. Úristen mekkora! Azzal a lendülettel, fordult is vissza a mélybe, újabb adag zsinórt elkérve. Mintha a szájában lett volna a horgom....


45 percél nézőközönségem is akadt. Egy ötven körüli férfi, állt meg mögöttem szurkolni. Majd negyed óráig bírta, aztán megunta, és továbbállt. Közben én elgondolkodtam, hogyha sikerül is kifárasztani az amurom, mivel fogom kivenni? Az én összecsukható merítőm, igencsak kicsinek tűnt. Hiába fürkésztem a partot, aznap reggel senki nem jött, ilyen korán horgászni.


Egy órája fáradtunk mindketten, amikor halam feljött, és elfeküdt, Akkor már tisztán láttam, hogy a zöld gumihal a szájában volt. Odakészítettem merítőmet, de hamar kiderült, hogy ez csak a szokásos amurtrükk volt. A merítő szélétől öt centire feléledt, és új erőre kapva, lehúzott az orsómról megint vagy 20 m zsinórt. Ha menni akart, egy ekkora halat, képtelen voltam megállítani. Közben visszatért a szurkolóm. Láthatóan, érdekelte őt is, hogy mi lesz vége. Egy óra, és húsz perc után,váratlanul feljött a halam, és elfeküdt. Toltam alá a merítőt óvatosan. Megvan! A farka csúnyán kilógott a hálóból, de a teste nagyobbik része, benne volt. A keret tövét megfogva óvatosan kiemeltem a halat. Szinte futva vittem fel a parton, a nedves fűbe, közben végig azon járt az eszem, hogy csak nehogy ugorjon egyet, mert cafatokra szaggatja a merítőmet. Nem ugrott. Békésen tűrte, hogy lefényképezzem, sőt az alkalmi szurkolómat megkértem, hogy lőjön rólunk egy közös képet is.




Életemben nem fogtam még ekkora amurt, semmivel se, nemhogy UL. pergetővel. Súlyra tutira 10 kiló felett volt valahol. A hosszát se volt mivel megmérni, és nem is akartam sokáig kínozni, mert nagyon bágyadtan pihegett. Az alkalmi fényképészem őszinte megrökönyödésére, elindultam a hallal vissza a víz felé. Szerencsére itt elég lapos a part, nem volt nehéz óvatosan elengedni. A halam egy pillanatig az oldalán feküdt, majd méltóságteljesen, lassú faroklegyezéssel elköszönt, és egy pillanat múlva elnyelte a tó vize.

Bármi is történhet velem jövőben, ez az amur örök élményként, megmarad az emlékeimben. Mondanám, hogy "életem hala", de hátha tartogat még meglepetéseket nekem a sors....

2019. április 17., szerda

Évadnyitó verseny a Bregyón

A Szséchenyi István Horgászegyesület évadnyitó versenyt rendezett a Bregyón. Ez, most kivételesen nem egy pergető verseny volt, hanem az egyesület hagyományos békés halas versenye. Az idén még csak vendégként, vettem részt rajta, de látva a tó igen jó halállományát, a profi szervezést, na és persze a jó társaságot, jövőre résztvevőként szeretnék ott lenni.

                                                   A Bregyó szép időben



Pár szót ejtenék a tóról, és halállományról. A tó, emberemlékezet óta az egyesület kezelésében van. Bár, csak pár száz méterre van a város szívétől, mégis a maga módján vadregényes kis tó. A helyiek közül mindenki ismeri. Sétáló párok, kocogók, is szívesen használják a tó körüli kavicsos sétányt. A tó egyik oldala közvetlenül az út mellett van, ez a fele inkább városias, de a hátsó rész mögött, kisebb erdő található, egy kis szigettel. A tó mellett található egy komplett sportcentrum is, szóval igen érdekes hely. A halállomány, igen változatos. Csak az idei évben, már 20 mázsa pontyot telepített a tóba az egyesület, 2-4 kg közöttieket. A pontyok mellett, van még amur, dévér, és nagyon sok ezüstkárász, és sajnos törpeharcsa is. Ragadozó halakból, jó állománya van a süllőnek, és talán még jobb a pisztrángsügérnek, ami örvendetes módon szaporodik is a tóban. Sajnálatos módon van pár harcsa is, illetve pár darab csapó sügér is.

A verseny reggelén, igencsak zord körülmények fogadták az érkezőket. Alig 5 fok körüli hőmérséklet, élénken fújdogáló északi szél, borult égbolt, időnként szemerkélő eső. A rossz időjárás ellenére, 27 versenyző gyűlt össze, köztük egy női horgásszal. Egy ilyen kis egyesületnél, ez nagyon szép szám. Reggelire, mi mást is kaphattak volna résztvevők, mint a már jól bevált zsíros kenyér, lila hagymával kombót. Lassan védjegye lesz az itteni versenyeknek, ez a  régimódi kalóriabomba. A sorsolás után, mindenki elfoglalta a helyét, és lassan kezdetét vette a verseny. A verseny, ami egyben generációk, és módszerek csatája is volt. Fiatal, az idősebb ellen, finomszerelékesek, a csipeszesesek ellen.






Hamar beindult a halfogás, és az is hamar kiderült, hogy a győzelemhez bizony pontyot kell fogni, és nem is egyet, hanem sokat. Láthatóan, a zord körülmények, a horgászokat zavarták jobban, a halak egészen jól ettek.








Verseny közben jött a hír, hogy Csepregi Ferenc 11500g-s amurt fogott. Hatalmas hal, egy kis tóból.  Így aztán mindenkinek össze kellett szednie magát, mert a verseny ezen pontján, már biztos volt, hogy bőven 10 kiló felett kell fogni a győzelemhez.









Közeledett verseny hajrája. Lassan körvonalazódott ki áll jól, és ki az, akin csak a csoda segíthet, vagy egy nagyon nagy hal. Hát a nagy hal, és a csoda is elmaradt, de a kitartó versenyzők, az utolsó pillanatig húzták a halat.









Lassan, elékeztünk az utolsó pillanatokhoz. A győztest már nem lehetett befogni, de a további helyezésekért, már meg kellett dolgozni.



12.30-kor a versenyt lefújták. Minden eldőlt. Az eredményhirdetés előtt, mindenki megebédelt. A mennyeien finom, forró, marhapörkölt, ebben a barátságtalanul hideg időben, duplán jól esett mindenkinek.



Lassan közeledett, az eredményhirdetés ideje.




Az egyesület, a lehetőségeihez képest, gazdagon jutalmazta a helyezetteket. Lássuk a díjazottakat:

1. helyezett: Briski Sándor 19100 g
2. helyezett: Németh Szabolcs 13300 g
3. helyezett: Csepregi Ferenc 12670 g

Legnagyobb hal: Csepregi Ferenc 11500 g (amur)

Legjobb női versenyző 5900 g halat fogott

A versenyen összesen 112 kg halat mérlegeltek a bírák













Ezúton is gratulálok, minden egyes díjazottnak! A verseny bebizonyította, hogy a hagyományos fenekező módszert sem szabad lebecsülni, mert szerencsés helyhúzással, bizony verhető vele a finomszerelékesek tábora. Jó hangulatú, barátságos verseny volt ez. Jöhet, a következő!