Hajnalban Pátkára indultam békéshalazni. Már otthon megszereltem a nem különösebben finom feltolós úszós-matchbotos szerelékemet. Hogy is néz ki ez a szerelék? Szóval kell egy 2-3g-os feltolós úszó, két ütköző (az enyémek sima kábelszigetelésből+fogpiszkálóból vannak), egy 10-es körüli erős pontyos fazonú horog. A súlyozásom két részből áll. Egykupacban a főólmozás, és a horogtól 5-7cm-re a jelzőólmok. Miért jelzőólmok? Azért mert a szokásosnál nagyobb jelzősúlyt (0,8-1g), két kisebb sörétből szoktam kialakítani. Maga az úszó enyhén túl van súlyozva. A botom egy erősebb 420-as match, 20-as főzsinórral, 19-es előkével. Azért ilyen erős a felszerelés, mert a közelről megakasztott jobb pontyok hihetetlen lendülettel tudnak megindulni.
Mivel etessünk? Általában ennek módszernek az a másik előnye amellett, hogy egyszerű, hogy költséghatékony. A halak amúgyis a partközelben táplálkoznak, tehát nagy figyelemfelkeltésre nincs szükség. Az etetőanyag felesleges, sőt akár sekély víznél még riasztó hatású is lehet. Nem kell más, csak pár marék csemege kukorica. Ha flancolni akaruk a kukoricát kiegészíthetjük egyéb aprómagokkal is. Kicsit mélyebb (1m feletti) vízmélység esetén már jöhet pár kis gombóc etetőanyag.
Szóval beélesítettem a szerelékemet. Második botnak egy pickert használtam, amivel kb. 15m-re horgásztam. A feltolós 7-8m es távolságban várta a halakat. Rövidke várakozás után váratlanul kiemelkedett az úszóm. A nap első hala egy szép ezüstkárász volt. Őt aztán sorra követték a kiseb nagyobb társai, egészen addig amíg meg nem untam a dolgot, és az eddigi giliszta csali helyére, csemege kukorica került.
Így ritkábban volt kapásom, de ami volt az mind darabosabb hal volt. Ahogy jött fel a nap egyre aktívabbak lettek a halak. A kárászok közé időnként bekeveredett pár kisebb ponty is. Aztán valami történhetett a víz alatt, mert szinte ellepték az etetésemet a kisebb nagyobb pontyok. Egyik sem volt egy óriás. Néhány centivel a méret alatt, illetve felett volt mindegyik.
Az összes ponty ilyen nyurga testalakatú voltHihetetlen jó móka vette kezdetét, aminek a vége az lett, hogy egy időre a pickert, ki is kellett vennem. Képtelenség volt két bottal horgászni. Aztán lassan meglassult a roham, így a picker visszakerült a helyére. Talán húsz perc múlva aztán az is elsült. Egy tükörponty kívánta meg a nagyszemű vaníliás Cukk kukoricát.
A feltolóson egyre kevesebb ponty jelentkezett, de a helyüket átvették ismét a kárászok, és fogtam egy szép dévért is. Hihetetlenül élveztem dolgot, de 9 óra után elég volt a mókából. Az idei év, eddigi legjobb pecája volt ez a mai.
Természetesen ezt a módszert nem most alkalmaztam először. Tavaly a Velencei-tónál is szép halakat adott, partról horgászva. Sőt más vizeken is használtam már eredményesen ezt módszert. Bátran ajánlom mindenkinek, hogy próbálja ki! A régi és az új dolgok ötvözése néha ilyen jól sikerül....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése