Persze miért is lett volna szerencsém? Aznap délutánra erős hidegfrontot ígértek az időjósok. A front előtti nyomott idő, nem a legjobb, de ez jutott aznapra. Mivel a körülmények csöppet sem voltak ideálisak, úgy döntöttem, hogy az egyik kis csatornának vágok neki. Itt sok kisebb domolykó él. Nincsenek nagyok, de legalább sok van. Hajnalban érkeztem a helyszínre. Ahogy megláttam a vizet, kissé megijedtem. Kicsi és nagyon tiszta volt. Még egy nehezítő körülmény... Valószínűleg a saját öntésű plasztikokat el is felejthetem. Nagyon messziről ki fognak szúrni a halak, bármilyen óvatos vagyok. Úszó wobblert választottam az újak közül. A taktika az volt, hogy dobok egy nagyot, és még a sodrással jól le is úsztatom a fahalam. Egy darabig hiába dobáltam. Az első helyeken, egyszerűen nem volt domolykó. Már vagy fél órája szenvedtem, és kicsit kezdtem kétségbe esni, hogy betlizni fogok aznap. Pár dobással később, aztán végre megütötte egy kisebb domolykó a wobblerem. Nem akadt meg neki a horog, de legalább valami történt végre. A következő dobás után messzire leengedtem a wobblerem. Elkezdtem lassan bevontatni. Talán egy métert jött amikor kapás! Azonnal meg is akadt az egyágú horgon. Hihetetlen, de ezek a horgok sokkal jobb arányban akadnak meg a domolykóknak, mint a régi hármas horgaim. Hamarosan a kezemben foghattam az első aznapi domolykómat.
Nem volt egy nagy példány, de egy ilyen betliszagú délelőttön minden halat meg kellett becsülni. A következő helyeken, aztán sok kapást rontottam. Sokszor láttam is a tetteseket. 8-12cm közötti siheder domik voltak. Nem is bántam, hogy nem akadnak meg. Aztán vagy 4-5 beállóval lejjebb végre újra határozott kapás. Szépen dolgozott a lágy pálcám, de hamar magam elé kényszerítettem az újabb "áldozatomat".
Kicsivel nagyobb volt mint az előző, de azért ő sem volt egy óriás. Nagyon örültem az újabb fogásnak. Valahogy úgy éreztem, hogy így a front előtt már akkor is elégedett lehetek, ha csak ezt két halat fogom aznap. Innentől aztán elég eseménytelen félóra, majd egy óra következett. Egy mélyebb szakaszra értem. Itt már nem láttam a polár szemüvegemben a feneket. Próbálkoztam plasztik csalikkal is a wobblerek mellett, de kapásig nem jutottam velük. Vissza is raktam a wobblert. Már éppen kezdtem elkeseredni, amikor váratlanul egy goromba kapás után, ismét egy domolykó védekezett a horgomon. Kicsivel testesebbnek tűnt a társainál. Miután sikeresen elkormányoztam a part menti növényzettől, pár pillanat múlva már kezemben is tarthattam.
Itteni viszonylatban tényleg egészen szép példány volt. Miután elengedtem elindultam visszafelé. Jó messzire elkalandoztam már a kiindulási ponttól. Visszafelé menet, még megdobáltam jobbnak tűnő helyeket, de pár rontott kapáson kívül nem történt más említésre méltó dolog. Illetve annyi, hogy egyre nyomottabb volt az idő. Felhők takarták el a napot, és érezhetően közeledett a front. Időm még volt egy kicsi, így tovább kalandoztam az ellenkező irányba a kiindulási ponttól. Egy elég sekély, keskeny rész következett. Nagy meglepetésemre a sekély vízben több olyan 20-25cm körüli domolykót is láttam a sodrásban figyelni. Szép nagy ívben megkerültem őket, és wobbleremet ügyesen leúsztattam a halak közé. Elsőre csak egy kisebb ütés. Másodszorra aztán határozottan, és keményen odavert egy hal a wobbleremnek. Megvagy!
Még mindig maradt egy kis időm, így megdobáltam még pár jónak tűnő helyet, de egyetlen rontott kapásom volt már csak. A front teljesen elvette a halak étvágyát. Nincs mese menni kell. Bár egész délelőtt csupán 4 darab domolykót fogtam, nagyon elégedett voltam az eredménnyel. Ilyen kicsi, és tiszta víznél, front előtti nyomott időben, simán benne volt a pakliban egy betli lehetősége.
Hát így alakult nekem az utolsó domolykópergetés a tilalom előtt.
Apropó tilalom!
Csak egy kisebb gondolatsor ide az élménybeszámolóm végére. Az, a tény, hogy valaki nem viszi el a kifogott halakat, még senkit nem mentesít a tilalom alól! Érdekes módon én kibírom, hogy nem dobálok tilalom alatt süllőre, sügérre, balinra, sőt domolykóra sem fogok. Teljes mértékben etikátlan, sőt továbbmegyek szabálytalan dolognak tartom, ha valaki tilalom alatt álló halra akár egyet is célzottan dob. Tudom hogy, sokszor tilalmi idők, nincsenek összhangban a halak valós ívási idejével, de attól még a szabály, az szabály. Még így is egy szavunk se lehet, mert van olyan szomszédos ország ahol majd fél évig teljes pergető tilalom van. Ez kell nálunk is, hogy rend legyen?
Tessék vagy békéshalakra horgászni, vagy orsót zsírozni, wobblert faragni, gumit önteni, stb...
Ennyire nehéz? Szerintem nem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése