Szóval nekiláttunk. A vizes derékig érő fű, szerintem egyikőnk közérzetének sem tett jót. Egy perc alatt lettünk csurom vizesek, úgy derékig. Jó kezdődik... Szerencsére a tanítványom nem félt a víztől, és a gaztól sem, és hamar megértette azt amit magyráztam neki. Az első helyeken nem fogtunk semmit. Aztán az egyik nagyobb fa mellett, egy kis süllő elkapta a Kopytomat. Nem akartam a fényképezéssel kínozni a kis tizen centis apróságot, így azonnal szabadon is engedtem. Hal nélkül már nem maradunk! Pár ütés még Bencének és nekem is, de semmi komoly jelentkező nem akadt. Viszont a jó helyek elfogytak, így szép hosszú etap gyaloglás várt ránk a vizes gazban. A következő szakaszon az első normálisabb helyen, aztán Bencének egy formás kis süllő ütötte le az apró gumit. 1:1 az állás. Két hellyel odébb aztán megtörtént az amire álmomban sem számítottam. Megfogtam a lábam alól 2013 első sügérét. Jobban örültem neki, mintha egy két kilós süllőt fogtam volna....
Persze utána már hiába dobáltuk agyon a helyet, semmi....
Innen is továbbálltunk. Haladtunk lassan lefelé a patakon, de nem volt kapás. Az egyik kedvenc helyem is teljesen üresnek bizonyult. Itt egy pillanatra elment a kedvem dologtól, de aztán erőt vettem magamon. Gyerünk tovább! Ahogy haladtunk tovább egyre több "helyi erőbe" futottunk, de úgy nézett, ki, hogy ma a békés halak pihenőnapot vettek ki. Senki nem remekelt. Már megint jöhet gyalogtúra....
Aztán megálltunk egy helyen. Igen régi hely ez. Pár éve sok csukát adott, de hol vannak már azok az évek...
Velünk szemben egy bokor, mögötte kis csendes langóval. Csukára számítva először a nagyobb twisterekkel dobáltam meg a helyet, de nem volt jelentkező a műcsalimra. Közben persze Bence is szorgosan dobált. egyszercsak locsogást látok. Hoppá, egész formás kis süllő! Az állás döntetlen ismét... (2:2)
Dobáltunk még jódarabig ezen a helyen, volt is jópár elég kemény süllős odavágás mindkettőnknek, de nem voltak komoly jelentkezők. Fogytán volt a horgászidőnk, így aztán új hely után néztünk. Megálltam egy olyan részen ahol nem is volt kitaposott hely. Szemben magas nádfal, előttem némi víz alatti növényzet. A Kopytot, már a süllős helyen lecseréltem egy Berkley Nymph csalira. Bepottyantottam a nád elé, hagytam besüllyedni, majd lassan szakaszosan vontattam be. Az előttem lévő víz alatti növényzet szélénel felhúztam, és megpróbáltam ellebegtetni a növények felett. A negyedik dobásnál a vízinövények felett váratlanul éles kopp, majd gyorsan még egy. Bevágtam. Jókora locsogás volt felelet. Csukát akasztottam. Eleinte a halam a sodrásban védekezett, de aztán észbe kapott és fejjel bele a növényekbe. Patthelyzet. Aztán beugrott, hogy máskor is volt már ilyen. Taktikát váltva meglazítottam kissé a zsinórt. Ilyenkor a csuka általában azt hiszi, hogy megúszta dolgot, és magától kimegy a növények közül. Most is így történt. Ahogy kiment a növényből, sikerült megfordítanom, és Bence már tolta is alá a merítőt. Megvan!
Az idei első gajai csuka! Elég sokat kellett rá várni... Az állás, és egyben a végeredmény 3:2
Sajnos ezzel el is fogyott a horgászatra szánt idő, így elindultunk visszafelé, egy újabb kellemes gyalogtúrára.
Remélem ez a mai nap valaminek kezdete volt, nem csak egy egyszeri megismételhetetlen alkalom. Szerintem Bence sem ment haza keserű szájízzel, sikerült vele is halat fogatnom, még ezen csöppet sem ideális vízállású, és időjárású napon is.
A jövőben folytatom a magányos vadászatomat a patak kisebb, illetve nagyobb ragadozói ellen. Remélem lassan a sügerek is előkerülnek, akkor lenne csak igazi a móka....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése