Én és a Haldorado

                                                (Avagy, hogy gázolt el a kék úthenger)

Tudom mindenki a sügérpergető cikk folytatását várja, és ígérem meg is lesz előbb vagy utóbb, de most másról kell beszélnem. Későn érő típus vagyok, legalábbis abból szempontból, hogy csak 2005-ben csatlakoztam az internet világához. Lassan felfedeztem magamnak ezt az érdekes világot. Természetesen egy idő után képbe kerültek a különböző horgászportálok is. Az egyik legszimpatikusabb annak idején a Haldorado horgászportál volt. 2007-12-17 07:25:11. Ekkor regisztráltam a portálon, SZENNYESLELKU néven. Kezdetét vette a fórumozás. Gyakorlott finomszerelékes horgászként szívesen adtam tanácsokat másoknak, csevegtem, és én is kértem tanácsokat. Új barátokat ismertem meg, akikkel most is jó a kapcsolatom. Egy darabig minden jól alakult. Másfél, két év aktív fórumozás után jött, egy lehetőség. A fórumon aktív horgászok egy része kapott egy lehetőséget. Az akkoriban feltűnő Nevis orsókból tesztelhettem kettőt is. Megírtam a két tesztet, amire meglepő módon nagyon sok pozitív kritikát kaptam. Ez erőt adott, ahhoz, hogy kipróbáljam magam egy másik műfajban is. Írtam egy élménybeszámolót. Ezzel elindult egy lavina. Hihetetlenül sok pozitív kritika, dicséret. Pár hozzászólásból idéznék, csak, hogy mindenki érezze mekkora lökést adhatott ez nekem a folytatáshoz.


"Ez a cikk nagysterűen adja vissza az igazi horgászást jelenti nekem és remélem sok
mindenkinek. Nagyon jó cikk. BárTakács Peti videós írását is dicsértem, de ez EDDIG az év cikke a haldón!
Gratulálok!"

"Remek cikk,nem tudtam abbahagyni sem az olvasását!"


"Tetszett minden rezdülése, mondandója a cikknek. Igazi élménybeszámoló
Gratulálok a halacskákhoz és a helyhez. Még egy kis nyűansz a cikkhez:
Ha könyv lett volna, biztosan nem teszem le:-)))))"

Szóval nagyon jól estek ezek a szavak! Akit érdekel a teljes cikk itt érhető el: http://www.haldorado.hu/articles.php?articleid=2302

Ekkor éreztem először, hogy nekem írnom kell! Közben egy barátommal kaptunk egy meghívást egy Haldoradós vacsorával egybekötött rendezvényre. Elmentünk. Akkoriban nagy élmény volt ez nekem, hiszen először találkozhattam olyan emberekkel, akiket eddig csak az internetről ismertem. Döme Gábor is ott volt és leült velem beszélgetni. A beszélgetés lényege az volt, hogy írhatnák nem csak kedvtelésből, hanem akár némi pénzért is cserébe. Boldogan mentem haza. Ki gondolta volna, hogy ez volt a boldogságom csúcspontja? Másnap higgadtan leülve gondolkozni kezdtem. Mit szeretnék? Mivel akkoriban élménybeszámolók írásában gondolkoztam, hosszas gondolkozás után, nemet mondtam Döme Gábor ajánlatára. Mindezek után a következő élménybeszámolómat első körben visszadobta Döme Gábor, hogy márciusban már nem aktuális egy téli, összefoglaló jellegű beszámoló. Érdekes módon majd egy évvel később aktuális lett, csakhogy én addigra ezt a cikkemet leadtam egy másik kisebb horgászportálnak is.

Mindeközben rájöttem, hogy itt sem minden tökéletes. A reklámcikkekhez pl. nem lehet negatív hozzászólást írni, illetve lehet, de azt amint a moderátor észreveszi azonnal, értesítés nélkül törlik. Az első ilyen kicsit kritizáló hozzászólásom értesítés nélküli, nyom nélküli eltüntetése bizony rosszul esett. Én úgy gondoltam, hogy "barátok közt" elfér egy kis negatív kritika. Később aztán ha volt is negatív véleményem egy cikkről, vagy termékről, már le sem írtam, tudtam, hogy felesleges. Jön a radírpók, és minden szép és rózsaszín újra...
Kezdtem csalódni a nagy Haldorado-ban. De az élet nem áll meg. Csatlakoztam egy másik kisebb közösséghez. Ott tárt karokkal várták az írásaimat. Ekkoriban kezdtem teljesen elmerülni a pergetés világában, ezért az írásaim is kezdtek eltolódni ebbe az irányba. Már csak időnként néztem be a "kék" oldalra. Egyre kevésbé érdekeltek a teljesen egysíkúvá váló írások.A "hogyan fogjunk kockatavon gigapontyot feederbottal" irányvonal nagyon nem érdekelt. A fórumon még időnként előfordultam, de korántsem annyit mint régen. Aztán jött a gyökeres fordulat.

Rájöttem, hogy időnként hülyének nézik az embert. Nem fogom részletezni, de lényeg, hogy egyszer megint írtam egy negatív kritikát valamihez. Döme Gábortól jött a reagálás. Most nincs időm kikeresni a levelet (talán ki is töröltem), de lényeg az volt, hogy miért támadom őket? Most akkor velük, vagy ellenük vagyok?
Válaszomban megírtam, hogy nem vagyok én senkivel csak magammal. Innentől ellenség lettem.
Minden negatív kritikám törölték továbbra is, de néha teljesen érthetetlen módon olyan dolgokat is, amik nem tudom miként sérthették volna a portál üzleti érdekeit. Időnként nálam is leszállt már a lila köd, és írtam célzottan moderátornak címezve dolgokat. Ekkor tapasztaltam meg először, hogyan is bánik a haldorado az "ellenséggel". Életemben először pár napra letiltottak!

Sértettségemben egy jó darabig nem írtam semmit, miután a büntetésem lejárt. Közben változtak a dolgok körülöttem. Újabb lehetőséget kaptam egy másik cégtől. Reklámcikkeket írhattam nekik. Mivel az ajánlat igen kedvező volt elfogadtam. Írogattam a kis cikkeimet, éltem a világomat a Haldorado nélkül. Később aztán mikor a mérgem elpárolgott ismét benéztem időnként a fórumra. Sokkal kisebb aktivitással, de fórumozgattam. A fórumon zajlott az élet közben. Hozzászólások tömege, és emberek tűntek el, mint később kiderült őket már a "kék úthenger" takarította el. Működött a Döme diktatúra! Időnként engem is letiltottak pár napra, de már nem érdekelt annyira. Ellenségből lassan főellenséggé léptem elő...

Közben elindítottam ezt a saját kis blogomat. Úgy döntöttem, hogy nem kívánok semmilyen céghez tartozni, ezért abbahagytam a reklámcikkek írását, ami egyre nagyobb nyűg volt csak nekem. Bevallom a mai napig nem bánom ezt a döntésemet. Itt aztán senki nem szólhat bele, hogy mikor, miről, és mit írjak! Nincsenek határidők, és elvárások! Közben a Haldó fórumán is tovább folyt az élet. Időnként tanácsokat osztogattam, és néha a saját blogom bejegyzéseit linkeltem be egy-két hozzászólásomba. A beteges Haldoradós cenzúra viszont kiszúrta ezt, és már ezeket a hozzászólásaimat is törölték ki tudja miért. Aztán jött a végjáték....

Megjelent a Haldón egy "Jó fej vagy" című írás amiben a Haldorado a saját új twisterfejeit mutatta be. A hozzászólások a cikkhez igencsak változatosra sikeredtek. Ennek az oka az új fejek ára volt, amit én most nem kívánok minősíteni, nehogy az a vád érhessen, hogy szándékosan rontom a Haldorado üzleti érdekeit.
Én is írtam egy pár sort a véleményemről, amit persze töröltek. Igen ám, de én csak egy ember vagyok, és bizony sok más sporinak volt egy olyan véleménye, hogy hülyének néznek minket. Dolgozott a cenz meg az ura (cenzúra), pörgött radírpók. Közben fanatikus kékek, meg az "ellenzék" között parázs vita alakult ki, amihez nekem közöm nem volt. Hullottak fejek (letiltások). Egyszer aztán valaki beírta, hogy nagyon kezdenek elszabadulni az indulatok. Erre viszont én reagáltam úgy, hogy megírtam, hogy nemsokára úgyis rend lesz. Egy-két törlés, pár ember letiltva, és rend van. Kicsit poénkodtam is egy másik fórumtárssal.
Persze ekkorra már Döme szemében az ellenség fizetett embere voltam (szegény lemaradt pár körrel), így aztán azonnal letiltottak egy pár napra. Ami vicces, hogy szegény másik fórumtársamat is akinek csak annyi volt a bűne, hogy szóba állt velem. No meg még egy jópár embert, akik közül, ki tudja hányan érdemelték meg ezt ténylegesen. (tömeges kivégzés) Nem is érdekelt volna a dolog, ha fanatikus "kékek" hozzászólásait nem hagyják meg. Ezekben  a hozzászólásokban aki kritizálni mert, az volt rossz, a buta, a rosszindulatú, az ellenség fizetett embere. Mérgemben újra regisztráltam egy másik névvel, és bizony megírtam a véleményemet. Azt, hogy ocsmány dolognak tartom, hogy úgy kritizálják a letiltott embereket, hogy azok közben megvédeni sem tudják magukat, hiszen le vannak tiltva. A Velencei tavas topic-ban pedig válaszoltam egy kedves ismerős kérdésére, miszerint miért is lettem letiltva. Természetesen az éber modik figyelmét ez nem kerülte el. Azonnal letiltották az új felhasználónevemet is, és az eredetit pedig végleg!

SZENNYESLELKU  


Típus     Tiltott


SZENNYESLELKU tehát többet nem létezik a Haldorado számára.
Hozzátenném nem vagyok egyedül. Egy barátom ugyanígy járt, és úgy sejtem egy másik fórumtárs szintén.
De ők legalább tettek azért amit kaptak, míg én csak tényeket rögzítettem egy hozzászólásban. (leírtam a bevett Haldós eljárást)
Megtehetném, hogy megint újra regisztrálok, de szerintem ennek itt van vége! Kedves Döme Gábor, most boldog lehetsz, megszabadultál az egyik főellenségtől, az ellenség fizetett ügynökétől!