2013. augusztus 6., kedd

Hajnali domolykóvadászat....

Kánikula van megint napok óta. Kibírhatatlan meleg napok jönnek egymás után. Egyedül a hajnalok hőmérséklete elviselhető. A patakon viszont a nyár nekem az igazi domolykószezon. Hajnalonként és estefelé szépen eszegetnek, nappal sokkal óvatosabbak. Pontosan ezért járok ki hajnalban. A halak, és én is, jobban szeretjük a hajnali frissebb levegőt. Nem ilyekor szoktam az igazán nagyokat fogni, de a mennyiség általában kárpótol.

Ma hajnalban is domolykózni indultam. Azt, hogy hova, nem írhatom meg, mert mint egyszer már megírtam "Kell egy titkos".... Szóval még hajnalban napkelte környékén dobtam az a elsőt. Rosszul sikerült a dobás csak magam elé ejtettem a kis wobblert, mégis valami levette. Én meg jól elbambultam a kapást.... Ezek után még volt jópár kapásom de ki tudja miért, nem akadtak meg a tettesek. .Jó ideje vallattam már a vizet, mire végre egy apróság odaragadt a horgomhoz.


Mielőtt visszaengedtem volna, szóltam neki, hogy szóljon apunak meg anyunak, hogy őket várom igazán....
Hát nem hallgatott rám. Mivel a víz kristálytiszta volt, jól megfigyelhető volt a domik viselkedése. Látszott, ahogy a kicsik összeszaladnak a beeső wobblerem alatt. Sok halat láttam, de a wobblerem nem kellett nekik. Le is cseréltem gyorsan. A másik már jobban tetszett nekik, de sajnos két halam is lemaradt félúton.
Mérges voltam. Az idő megy, a helyek meg fogynak....
A sokadik helyen aztán először feljött egy domi a beesőre, de nem vette le. Ahogy elkezdtem bevontatni, lecsapott rá. Megvan a második halam!


Nem egy óriás ez se, de domolykó! Folytattam a víz vallatását. Az utolsó helyek egyikén aztán ismét rám mosolygott a szerencse. Az előzőhöz hasonló méretű domi csapott le, a saját készítésű fahalamra..


Közben elfogytak a helyek, és a nap is magasan járt már. Eltűntek a halaim, főleg a nagyobbak. Nézzünk új helyet! Öt percnyi autókázás után értem el a másik kiszemelt pályát.  Ez egészen más jellegű rész volt. Az előző helyemen éppenhogy csordogált a víz, itt viszont erős sodrásban kelt horgászni. Az első helyen rögtön egy lemaradt hallal kezdtem. Aztán pár hellyel lejjebb, a szinte a fű alatt veztett wobbleremet elkapta valami.
Jól bunyózott halam, megpróbált minden tükköt, de most jól akadt a horog.


Egyre izzadtabban, de lelkesen dobáltam tovább. Volt még egy kemény ütésem, de nem akadt a horog. Aztán az egyik helyen ahogy beejtettem egy vízinövényfolt mögé a wobblerem, igazi látványos módon levette a wobbleremet a víz tetjéről egy domi. A kapás előtt látszott ahogy egy pillanatra felpúposodik a víz, egy burvány, és kinyúlt egy száj a wobbleremért. Bevágtam! Rövid fárasztás után a nap legszebb domolykóját tartottam a kezemben.


Mindeközben a meleg elviselhetetlen lett. Elengedtem a halamat és pakoltam is. Ez egy jó peca volt!
Bár halat nem fogtam olyan sokat, a sok akció miatt élménydúsra sikerült ez a hajnal. Ide még vissza kell jönnöm!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése