2013. június 10., hétfő

Egy kis meteorológia...

A peca mellett van egy mellékes "mániám". Amatőr szinten érdekel a meteorólógia, és mivel olvasni gyerek korom óta nagyon szeretek, elég sokat olvasgattam a témában. Nem akarok én most mindenkit képzett meteorológussá nevelni, de mivel benne vagyunk a zivatarszezon közepében, talán időszerű ezzel foglalkozni egy keveset. Természetesen vannak olyan weboldalak ahol sokkal részletesebb képet kap az akit érdekel téma. Én csak az alap fogalmakat szeretném tisztába tenni. Illetve azt, hogy a  különböző időjárási tényezők milyen hatással vannak pikkelyes barátainkra. Nézzünk hát pár szót, amit sokszor a meteorológusok is használnak, de nem biztos, hogy mindenki érti, hogy pontosan miről is beszélnek...



Ciklon


Alacsony nyomású légörvény. A lényeg, hogy a ciklon közepében a legkisebb a lényomás, onnan kifelé haladva egyre nagyobb. A ciklon záporokat zivatarokat hoz. Minden ciklonnak van egy meleg és egy hidegfrontja.


Anticiklon


Mint ahogy neve is mutatja a ciklon ellentéte. A légynyomás az anticiklon közepén a legmagasabb. Száraz napos idő jellemző az anticiklonok idejére. Záporok és zivatarok esteleg az anticiklon külső peremén fordulhatnak elő.


Mediterrán ciklon

A mediterrán ciklonok orografikus eredetűek, a hullámkeltő tényező esetükben az Alpok hegyvonulata, amely az itt átkelő hideg levegő ciklonális perdületét előidézi.
A kialakuló ciklonok energiáját és fennmaradását viszont a Földközi-tenger hőutánpótlása adja.
Ellentétben a trópusi ciklonokkal, szárazföld fölé érve nem veszítik el energiájukat, sőt energiautánpótlásuknak fontos része a szárazföld hője is, így ezen tekintetben különös átmenetet képeznek a trópusi és mérsékelt övi ciklonok között.
Ezen tényező miatt gyakori az őszi előfordulásuk, ilyenkor jelentős hőtöbblettel bír a kontinens, így hazánk csapadékellátottságában fontos szerepet játszanak a késő őszi esőzések ill. kora téli havazások formájában.
Más évszakban is előfordulhatnak, a többnapos viharos széllel és jelentős mennyiségű csapadékkal kísért időjárási helyzeteknek is részbeni előidézői lehetnek. Középpontjukban a légnyomás akár 990-995 hPa értékre is csökkenhet.
A mérsékelt övi ciklontársaiknál kisebb méretük miatt a légnyomáskülönbség szűk területre terjed ki, ez az oka az időnként általuk előidézett 80km/h feletti szélerősségnek.
Előrejelezhetőségük nagyon nehéz, mivel a szárazföld felett is erősödhetnek, így pályájuk nem egyértelmű, nehezen behatárolható.

Hidegfront


Az a légköri határfelület, amikor a hideg levegő előretör, és a meleg levegőt maga előtt tolva a magasba kényszeríti; a légnyomás a hideg front előtt csökken, mögötte ugrásszerűen emelkedik. A hidegfrontok a legmarkánsabbak a frontok közül. Általában előttük élénk, erős délnyugati szél fúj (a Kárpát-medencében), mögöttük jobbra fordulva a szél a talajon erős, vagy viharos északnyugati szél támad.
A hidegfrontok két fő típusa különböztethető meg attól függően, hogy a frontvonalra merőleges szélkomponensek milyen erősségűek. A két típus között természetesen átmenetek is vannak.


Melegfront

Az a légköri határfelület, amikor a gyorsabb mozgású meleg levegő a lassú mozgású hideg levegő fölé siklik.

A front általában jellegzetes felhőképpel jár, előtte cirrus-os lesz az ég, majd egyre alacsonyabb szinten jelennek meg felhők, és végül csepergő csendes eső kezdődik a vastag felhőtakaróból. Nevével ellentétben a talaj közelében nem hoz felmelegedést, hiszen a felhős csapadékos időben visszaesik a hőmérséklet, éjszaka még köd is képződik. A front távolodásával az esetek nagy részében a közeledő hidegfront előtt erőteljes melegbeáramlás kezdődik. Az ég a melegfront mögött halvány, piszkoskék színűvé válik.



Konvekció

Ez egy nagyon fontos fogalom!
 Konvekció alatt általánosan a folyadékok vagy gázok hő- és nedvesség-transzportját értjük. A meteorológiában ezt kifejezést kifejezetten a hő és a nedvesség vertikális transzportjára használjuk, amely instabil légköri feltételek esetén bekövetkező fel- és leáramlások révén alakul ki. A ~ és a zivatar kifejezéseket gyakran egymással felcserélve használják, noha a zivatar a konvekciónak csak egy adott formája. A Cb-k, tornyos gomolyok, Altocumulus Castellanus felhők mind-mind látható jelei a konvekciónak. A konvekciót nem mindig festik meg a szabad szemmel is jól megfigyelhető különféle felhőformák. Az olyan konvekciót, amely anélkül van jelen, hogy azt bármely felhőforma megjelenítené száraz konvekciónak, míg a felhők révén szabad szemmel is jól figyelemmel kísérhető konvekciót nedves konvekciónak nevezzük.
Úgy érzem ez rész egy kis egyszerűsítésre szorul. A konvektív eseményekre jellemző felhőképek a karfiolra hasonlitó, kis fehér gomolyok. Ezekből alakulhat ki kedvező feltételek mellett, zápor, vagy zivatar. A tudomány mai állása szerint viszont azt előrejelezni nem lehet, hogy pontosan hol és mikor. 








Zápor


 Tipikusan konvektív, azaz erős feláramlással keletkező csapadékforma. Az esőtől az különbözteti meg, hogy jóval nagyobb intenzitású, és egy adott földrajzi helyen rövidebb ideig tart, ami általában a csapadékzóna gyorsabb mozgásának köszönhető. Fejlettebb gomolyfelhőből (Cumulus), tornyos gomolyfelhőből, vagy frontális esőrétegfelhőbe ágyazott konvektív felhőkből eshet. Utóbbi esetben az esőbe záporeső keveredik, amelyet a felszínen hirtelen intenzitás-növekedésként érzünk.

Zivatar

 Elektromos kisüléseket tartalmazó konvektív felhő, amelyből a leépülő fázisban bőséges csapadék is hullhat. Ha tehát egy záporeső folyamán megdördül az ég, akkor biztosan zivatarról beszélünk. A záporesőt okozó felhő továbbfejlődése során alakul ki a zivatarfelhő. A csapadék intenzitása nagyon nagy lehet, viharos széllel, és akár jégesővel is járhat.

Zivatarszezon

Zivatarok kialakulhatnak egészen márciustól akár novemberig is, de legtöbb május második felében, illetve júniusban van. Ezt az időszakot szokták a zivatarszezon jelzővel illetni. Erre az időszakra általában a nem túl heves elektromos tevékebnységgel járó, de nagy mennyiségű csapadékot okozó zivatarok jellemzőek. Persze vannak kivételek. A különböző hidegfrontokhoz kapcsolódva alakulhatnak ki heves zivatarok is amelyek akár vonalba is rendeződhetnek.

(Zivatar) Cella

A konvekció (lásd konvekció) által kialakított olyan egyszerű rendszer, amely egy feláramlásból illetve az azt kompenzáló leáramlásból áll. Tipikus megjelenési formái például a gomolyfelhők, tornyos gomolyfelhők (lásd cumulonimbus), amelyeket - leggyakrabban nyáron - az égre pillantva szabad szemmel is megfigyelhetünk. Az olyan gyakorta előforduló zivatarfelhő típusok, mint például a multicellás zivatarok szintén cellákból tevődnek össze.



Egycellás zivatarok

 Az egycellás zivataroknál az erõs zápor ideje rendszerint elég rövid, nagyritkán jég is hullhat (bár csak kb. borsónyi méretu). E zivatarok megjelenésének pontos helyét, ill. azt, hogy melyik lesz esetleg heves és a heves esemény annak mely részén fordul elõ, nehéz elõre megjósolni, mert ilyen egycellás zivatarok általában frontoktól, ciklonoktól távol jelentkeznek egy adott légtömeg homogén viszonyai között, a napsugárzás által megindított, elszigetelt jellegu konvekció során. Olykor használt másik nevük is innen származik: légtömeg-zivatarok vagy légtömegen belüli zivatarok.Mivel ezeket a kumulonimbuszokat jóformán csak a Nap besugárzásából eredõ meleg feláramlás táplálja, joggal nevezik õket hõzivataroknak is. Mivel ily módon e felhõk élete jóformán a Naptól függ, így érthetõ, hogy az ilyen hõzivatarok rendszerint nyáron, a délután derekára tűnnek fel, amikorra a felszínközeli légréteg már eléggé felmelegedett a hatékony konvekcióhoz. Ebbõl következik, hogy naplementekor már nem nagyon képzõdnek új cellák, ill. utána a meglévõk is gyorsan feloszlanak.

Muticellás zivtarok 

Ezek nem egy, hanem több egymással kapcsolatban lévõ cellából állnak, de egy egységként mozognak. Mindegyik cella a fejlettség más stádiumában van. Míg a csoport egyik oldalán elhalt és elöregedõben lévõ cellák foglalnak helyet, addig a másik oldalon sorra képzõdnek az újak a gust front haladása és a szélnyírás együttes hatására. Tipikus esetben ez jól látható lépcsõzetes felépítést eredményez. Minden cella egy idõre a rendszer domináns tagjává válik, ahogy végighalad életciklusa szakaszain.





Szupercellás zivatar

Olyan nagy kiterjedésű, viszonylag hosszú életű zivatar, melynek magja mezociklont tartalmaz. A mezociklonban, így tehát a felhőben is, igen nagy örvényesség uralkodik és erősek a vertikális áramlások is. A szupercellás zivatar bármelyik heves időjárási eseményt képes produkálni: környezetében a felhőszakadástól a tornádóig akár együttesen is előfordulhat bármelyik említett esemény.

Megpróbáltam a legegyszerűbb leírásokat megtalálni, de nem volt könnyű. Ebből is látható, hogy ez egy igen bonyolult tudományág. Kicsit összfoglalva tehát, minden zápor és zivatar alapja a feláramlás (konvekció). A zivatarfelhő egy kis karfiolra emlékeztető felhőpamacsból alakulhat ki. A zivatarfelhő messziről is jól felismerhető. Magas, és a teteje üllőszerűen szétterül. Jelentős mennyiségű csapadék a multicellás, vagy szupercellás zivatarokból származhat. A szupercella jellemzője, hogy nagy és forog, talán innen ismerhető fel a legkönnyebben. Egy sima zivatarcella rövid életű, egy szupercella sokáig aktív maradhat.

Mi ezeknek a zivataroknak a hatása a halakra?

A zivatarok előtt a feláramlások miatt csökken a légnyomás, ettől a halak szinte teljes apátiába eshetnek. Amikor a zivatar csapadékzónája megérkezik, átveszi a feláramlások helyét a leáramlás, ami miatt növekedik a légnyomás. Ennek hatására a halak aktívvá válnak. Csakhogy a helyzet nem mindig ilyen egyszerű.
A muticellás zivataroknál a légnyomás szinte még meg sem emelkedett, az újabb és újabb feláramlások miatt ismét csökkenni kezd, majd emelkedik. Általában az ilyen napokon inkább a hajnali órákban aktívak a pikkelyes barátaink, a délután szinte teljesen süket lehet. Persze minden szabály alól van kivétel, ez esetben a kirívóbb kivétel a harcsa. Véleményem szerint kihasználja a csökkenő légnyomás miatt apátiába kerülő zsákmányhalak pillanatnyi gyengeségét. Sőt a víhar elvonultával is aktív maradhat, főleg ha a vihar közbeni heves szél jól felkavarta az adott vizet. Egy megáradó patak, vagy akár csak időszakos vízfolyás által szállított beömlő zavaros víz, szinte mágnesként vonza a táplálékhalakat, és velük együtt a harcsát is.



A zivatar, mint veszélyforrás.

A zivatar a hazánkban előforduló legnagyobb veszélyforrást jelentő időjárási jelenség. Mik lehetnek ezek a veszélyforrások?

 1. Villámcsapás. A legközvetlenebb veszélyforrás, főleg a vízparton. Ha még hadonászunk is egy   horgászbottal a vihar alatt, szinte csalogatjuk magunkhoz a villámokat. 

2. A kifutószél. Egy zivatar kifutószele lehet egészen enyhe, de akár viharos erejű is. A szél faágakat törhet le, sőt akár egész fákat is kicsavarhat. Mindenképpen kerüljük vihar idején a fák közelségét. Egyrészt nagyobb a villámcsapás veszélye is, másrészt egy leszakadó faágtól akár súlyos sérüléseket is szerezhetünk. Csónakból horgászva is nagy bajba kerülhetünk a vihar szele miatt. Ha már nem érünk ki biztosan a vihar előtt a kikötőbe, akkor a legjobb valami szélvédett nádöbölben átvészelni a tomboló szelet.

3. A zivatar csapadéka. Ez a csapadék ugye lehet esővíz és jég is. Az esővíz inkább a kisebb vízfolyásokon, patakokon okozhat gondot. Hirtelen villámáradásokat okozhat. Erre mindenképpen érdemes odafigyelni. A jég az már más. Az apróbb borsónyi jeget, még csak-csak elviseli az ember, egy jobb esőkabátban, de a nagyobb diónyi jeget, senkinek nem ajánlom a szabadban átvészelni.



Vihar idejére legjobb kéznél lévő menedék az autó. Nem ázik be, megvéd a villámlástól, és a jégtől is. Ha nincs atónk, vagy nem azzal érkeztünk, akkor fel kell készülnünk a legrosszabbra. Kell egy jó, lehetőleg kétrészes esőkabát, és minden felszerelésünket el kell tudjuk csomagolni pár perc alatt, valamilyen vízhatlan formában. Ha nagy vihar várható, mindenképpen pakoljunk, és keressünk valami legalább részben védett helyet. Akár egy buszmegálló is megteszi....




Egy nagyobb zivatar nem csak a testi épségünkre jelenthet veszélyt, hanem felszereléseinkre is. A hirtelen lecsapó vihar szele felbóríthatja a bottartót botokkal együtt, könnyebb dolgokat elfújhat, ha esetleg sátorozunk a rosszul felállított, vagy gyenge minőségű sátort, egy pillanat alatt lebontja. A hirtelen lehulló jelentős mennyiségű csapadéktól elázhat a felszerelésünk, az irataink, stb... Sokaktól láttam, hogy vihar idejére a botokat földre fekteti. Én nem ajánlom. A felhőszakadásban felcsapódó sár, olyan mértékben rongálhatja főleg az orsónkat, amilyen mértékben egy év alatt sem károsodna. A legésszerűbb vízhatlan botzsákba elcsomagolni a pálcákat. 

Akinek a telefonján van internet hozzáférési lehetőség, az használja ki. Az időkép.hu oldalán a radarképen pontosan nyomon lehet követni a zivatarok kialakulását, útvonalukat, és feloszlásukat. Az előrejelzések pontosan előre jelzik egy-egy front érkezését.  Még egy hasznos tipp. Ugyanitt a légnyomás alakulását is nyomon tudjuk követni.

Biztos vagyok benne, hogy sokan a leírtak nagy részét eddig is tudták, de mégis sokszor látok felelőtlen önmagukat is veszélybe sodró horgászokat. Igenis tessék komolyan vennei a természet erejét!



3 megjegyzés:

  1. Szép kis összefoglaló. Köszönet érte.

    VálaszTörlés
  2. Köszi!

    Reméltem, hogy legalább egy valakit érdekelhet a dolog.... :)

    VálaszTörlés
  3. Tanulságos írás. Most találtam rá...
    Köszi! :)

    VálaszTörlés