Honnan veszem a bátorságot, hogy vitába szálljak a profikkal? Onnan, hogy most már évek óta a sügér az egyik mániám a domolykó mellett. Mániákusan kergetem ezeket a kis csíkos lovagokat, és úgy érzem elég tapasztalat gyűlt bennem össze, hogy vitába szállja a nagyokkal. Nem vonom kétségbe az ő tapasztalataikat, de szerintem ők nem horgásznak szinte kizárólag csak sügérre. Soha nem szállnék velük vitába pl. harcsa horgászata terén, hiszen ahhoz semmi közöm nincsen.
Lássuk hát, hogy mi az ami szerintem nem teljesen fedi a valóságot...
"A sügérek elég jól kiszámítható helyeken bukkannak fel. Szinte mindig csapatban állnak, ahol egyet fog az ember, több kapásra is számítani lehet."
Ez így ebben formában nem teljesen igaz. Valóban az előfordulási helyük így elméletben elég jól behatárolható, viszont a gyakorlat kicsit más. Látszólag azonos körülményekkel rendelkező két hely közül az egyiken van sügér, a másikon nincs. Magyarázat nincs a dologra, vagy legalábbis én nem jöttem még rá.
A csapat dologról. Általában valóban csapathal a sügér, de minden évszakban más összetételű, és nagyságú a csapat. A legnagyobb csapatok késő ősszel és télen vannak. Nyáron viszont főleg kapitális példányok élhetnek egészen magányos remete életet is.
A sügért kimozdítja apátiájából a gyorsan mozgó műcsali. Különösen, ha az vertikálisan is nagy amplitúdóval képes elmozdulni. Ezért is működnek nagyon jól a kifejezetten vertikális módszerek sügérre. Ennek hátránya, hogy hazánkban nem sok olyan víz van, ahol a vízmélység (legalább 4-5 méter kellene az ideális horgászathoz) és a víz tisztasága lehetővé tenné ezt. Ha túlságosan kicsi a víz, nem tudunk úgy fölé állni a halnak, hogy az ne zavarja.
Ezt a fejezetet szándékosan másoltam be egy az egyben. Több ponton sem értek vele egyet. Az első rögtön a gyorsan mozgó műcsali. Fogtam már sügért gyors csalival, de meg kell jegyeznem, hogy szinte mindig a kisebb példányok körében nyerő a gyorsabb csali. Viszont ha megfordítjuk a dolgot és a gyorsítás helyett szinte a nullára csökkentjük a tempót, meg fogunk lepődni. Az addig csak kisebb sügéreket adó helyről hirtelen szebb példányok kerülnek elő. Ehhez módszerhez viszont egészen könnyű 1-1,5g-os fejek kellenek.
A vertikális módszerek valóban működnek sügérre, de nem kell hozzá 4-5m-es víz. 1m körüli vízmélységnél már érdemes próbálkozni, a parton állva csak úgy botvégről emelgetve a műcsalikat. Én ehhez szívesen használom a 240-es Perch Blade pálcámat, ami ugyan hosszabb a megszokott sügéres pálcáknál, de cserébe kicsivel messzebb kerülök halaktól.
Ha egyszer alkalmunk nyílik víz alatt megfigyelni, mit is művelnek a sügérek ilyenkor, könnyedén be fogjuk látni a módszer létjogosultságát és hatékonyságát. miközben a lassú módszerre passzívak a sügérek, a gyors belerántásokra csapatostul mozdulnak a műcsali felé, és előbb-utóbb az egyik elkapja.
Ez félig meddig igaz...
A folyamatosan gyors műcsalira ugyan reagál a sügér, de mint írtam elkapni inkább csak kisebbek fogják. A belerántások szó a lényeg. De én ezt is finomítanám inkább az apró pöccintések fogalomra. Az egy pillanatra megugró, de utána hirtelen megálló gumi ingereli a sügért, kiválva belőle kapóreflexet. De ehhez a műcsali tempójának nem kell gyorsnak lenni, sőt akár a helyben ugráltatott pl. drop shot szerelék az eredményesebb.
Ez a videó igen jól szemlélteti a lényeget:
Ha még ugyanennél cikknél maradok. A cikk egy bizonyos twistergumit reklámoz, célzottan sügérre.
Ha már a módszerek bemutatása szóba került, én biztosan megemlítettem volna azt a tapasztalatomat, hogy ezek a kicsi twisterek a drop shot szereléken is működőképesek, sőt ilyenkor a nagyon hideg időben eredményesebbek, mint hagyományos módon szerelve.
A következő olyan dolgot amivel nem értek egyet egy videóban hallottam. Az egyik spori azt ecsetelte, hogy aznap a plasztik csalik nem működtek, mert a sügér vízközt táplálkozott. Ez megintcsak érdekes kifogás. A plasztik csalik egyik legnagyobb előnye, hogy a víz bármely rétegében használhatók. Akár vízközt, akár a fenék közelében. Az más kérdés, hogy van amikor a wobbler nyújtotta vizuális látvány miatt hatékonyabb a wobbler, de ennek véleményem szerint semmi köze nincs ahhoz, hogy melyik vízrétegben táplálkozik a sügér.
Annyi viszont biztos, hogyha feneket valamilyen növényzet borítja a plasztik csalik használata sokkal nehézkesebb.
Van egy olyan dolog aminek ugyan nincs köze semmilyen cikkhez, vagy videóhoz, de kikívánkozik belőlem.
Méltatlanul kevés cikk foglalkozik a drop shot módszerrel. Ez a módszer évek óta jelen van, de mégis inkább csak a külföldi szakirodalom foglalkozik vele rendszeresen. Pedig ez módszer szerintem olyan lehetőségeket rejt, amire a legtöbb pergető horgász nem is gondol. Legyen szó akár a sügér, a süllő, de akár a csuka pergetésről. Íme még egy videó amin több dolog mellett az is látszik, hogy mennyire lassú a tempó, illetve, hogy több kapás is teljesen álló csalira érkezik.
Jó, hogy megírtad, érdekes látni a "profik" cikkeit, és a tiédet ami több trükköt is elmond a sügérhorgászatról. Köszi.
VálaszTörlésKöszi!
VálaszTörlésNem kritizálni akartam a neves szakírókat, csupán az én tapasztalataim időnként ellentmondanak a cikkekben szereplő dolgokkal. Ezeket osztottam meg.
Jövőre ha sikerül akkor ugyanilyen részletekbe menően tovább foglalkozok a különböző pergető technikákkal. Annyiban szeretnék más lenni, hogy szeretnék kitérni egészen apró dolgokra is, ami talán másoknak apróságnak tűnhet, de sokszor a siker múlhat rajta. Közben persze én is próbálok tanulni fejlődni.
Üdv.:Péter