Kell egy titkos!

A titkos egy olyan horgászhely, amit csak te, és esetleg a legszűkebb baráti köröd ismer.

Sokszor írtam olyasmit, hogy bár értek sikerélmények azokat mégsem tudom megosztani másokkal. Vajon miért? Számomra ez egy igazán fájó dolog. Sajnos a mai magyar horgászkultúra a horgászok nagy részénél kimerül abban, hogy minden ehető halnak, a mélyhűtőben a helye. A régen szinte egyedüli kedvenc ponty mellé, csatlakozott egy jópár újabb célpontnak számító halfaj. Már nem kímélik a sporik a csukát, a süllőt, de még a domolykót, vagy a sügért sem. Az ilyen emberek számára kétféle hal létezik, az ehető, és az ehetetlen. Ha megneszelik a "kedves horgásztársak", hogy valamilyen halfaj nagyobb létszámban megjelenik valahol, akkor hosszú tömött sorokban lepik el a vízpartot, és tulajdonképpen legális módon, de kifosztják a vizet. UL. pergető horgászként nekem különösen fájó dolog, hogy már a domolykót, vagy a sügért sem kímélik. Mindenképpen elviszik. Ha nem elég nagy megenni, a macskának még jó lesz...

                              Ez a méret sincs biztonságban, a macskának még jó....

Példa van bőven. A kedvenc patakomat minden évben ősszel kirabolják.

                                              Hát itt talán horgászverseny van?

Ott ahol egymásba simul a Gaja patak, és a Nádor csatorna, minden ősszel folyik a mészárlás. Ilyenkor nagyon sok csuka jelenik meg itt, és szinte sorba áll a nép a prédáért. A jobb érzésűek, csak méreteseket, az alja nép pedig mindent ami mozog. Egyszerűen utálok ilyenkor kimenni, látni halhúsfogó versenyt. Kétségtelen, hogy az utóbbi két évben legalább ellenőrzés van, de amíg legálisan is ki lehet irtani a csukákat, ez sokat nem segít. Sorolhatnám még tovább, de ennek a bejegyzésnek nem a panaszkodás a célja...
Így tehát marad titkolózás. Ha találok magamnak egy jó UL pályát nem adom ki az infót.  Mivel sajnos megtörtént már az is, hogy egy barátom jóvoltából szivárgott ki az értékes hír, ezért a beavatottak köre egyre szűkebb. Miért is annyira fájdalmas ez? Talán azért, mert az ember nem írhatja le az élményeit normálisan még egy blogon sem, mert ki tudja ki olvassa. lehet, hogy nem ő maga él vissza az információval, csak kikotyogja mások előtt véletlenül...

                                                                   Egy régi titkos...

                      ...és egy gyönyörű domi onnan! (vajon hányan engedték volna vissza?)

Így viszont az embernek két választása van, ha tartalommal akarja megtölteni a blogját.
Az egyik amit én is csináltam, hogy a múlt emlékeit írtam meg. Ez egy darabig működik, de egy idő után unalmas. Ezért tegnap úgy döntöttem, hogy készítek olyan képeket a fogásaimról, amiken nem látszik a konkrét helyszín, és semmilyen módon nem fogok szóban sem utalni a pontos helyszínre, sőt még a víz jellegére sem. Ami elárulhatok, hogy egy igazi UL sügérpeca volt, sajnos valamivel kevesebb hallal, mint gondoltam, de min. 20 db így is jött. Jöjjön hát tegnapi fogásaimról pár kép:

Hát ennyit akkor a tegnapi napról....
Végezetül mindenkinek azt üzenem, jó ha van egy titkos!