A Bregyó szép időben
Pár szót ejtenék a tóról, és halállományról. A tó, emberemlékezet óta az egyesület kezelésében van. Bár, csak pár száz méterre van a város szívétől, mégis a maga módján vadregényes kis tó. A helyiek közül mindenki ismeri. Sétáló párok, kocogók, is szívesen használják a tó körüli kavicsos sétányt. A tó egyik oldala közvetlenül az út mellett van, ez a fele inkább városias, de a hátsó rész mögött, kisebb erdő található, egy kis szigettel. A tó mellett található egy komplett sportcentrum is, szóval igen érdekes hely. A halállomány, igen változatos. Csak az idei évben, már 20 mázsa pontyot telepített a tóba az egyesület, 2-4 kg közöttieket. A pontyok mellett, van még amur, dévér, és nagyon sok ezüstkárász, és sajnos törpeharcsa is. Ragadozó halakból, jó állománya van a süllőnek, és talán még jobb a pisztrángsügérnek, ami örvendetes módon szaporodik is a tóban. Sajnálatos módon van pár harcsa is, illetve pár darab csapó sügér is.
A verseny reggelén, igencsak zord körülmények fogadták az érkezőket. Alig 5 fok körüli hőmérséklet, élénken fújdogáló északi szél, borult égbolt, időnként szemerkélő eső. A rossz időjárás ellenére, 27 versenyző gyűlt össze, köztük egy női horgásszal. Egy ilyen kis egyesületnél, ez nagyon szép szám. Reggelire, mi mást is kaphattak volna résztvevők, mint a már jól bevált zsíros kenyér, lila hagymával kombót. Lassan védjegye lesz az itteni versenyeknek, ez a régimódi kalóriabomba. A sorsolás után, mindenki elfoglalta a helyét, és lassan kezdetét vette a verseny. A verseny, ami egyben generációk, és módszerek csatája is volt. Fiatal, az idősebb ellen, finomszerelékesek, a csipeszesesek ellen.
Hamar beindult a halfogás, és az is hamar kiderült, hogy a győzelemhez bizony pontyot kell fogni, és nem is egyet, hanem sokat. Láthatóan, a zord körülmények, a horgászokat zavarták jobban, a halak egészen jól ettek.
Közeledett verseny hajrája. Lassan körvonalazódott ki áll jól, és ki az, akin csak a csoda segíthet, vagy egy nagyon nagy hal. Hát a nagy hal, és a csoda is elmaradt, de a kitartó versenyzők, az utolsó pillanatig húzták a halat.
Lassan, elékeztünk az utolsó pillanatokhoz. A győztest már nem lehetett befogni, de a további helyezésekért, már meg kellett dolgozni.
12.30-kor a versenyt lefújták. Minden eldőlt. Az eredményhirdetés előtt, mindenki megebédelt. A mennyeien finom, forró, marhapörkölt, ebben a barátságtalanul hideg időben, duplán jól esett mindenkinek.
Lassan közeledett, az eredményhirdetés ideje.
Az egyesület, a lehetőségeihez képest, gazdagon jutalmazta a helyezetteket. Lássuk a díjazottakat:
1. helyezett: Briski Sándor 19100 g
2. helyezett: Németh Szabolcs 13300 g
3. helyezett: Csepregi Ferenc 12670 g
Legnagyobb hal: Csepregi Ferenc 11500 g (amur)
Legjobb női versenyző 5900 g halat fogott
A versenyen összesen 112 kg halat mérlegeltek a bírák
Ezúton is gratulálok, minden egyes díjazottnak! A verseny bebizonyította, hogy a hagyományos fenekező módszert sem szabad lebecsülni, mert szerencsés helyhúzással, bizony verhető vele a finomszerelékesek tábora. Jó hangulatú, barátságos verseny volt ez. Jöhet, a következő!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése