Methoddal a Bregyó tavon
Mióta felépültem a betegségemből, egyre többször ülök le a pergetés helyett békéshalazni. Nem azért, mert nem bírom a sétát. Hanem azért, mert szeretem az olyan pecákat, amikor történik is valami. Márpedig a környékbeli vizek, jelenleg sokkal jobban állnak békés halakkal, mint rablókkal. Viszont, mivel évekig alig békéshalaztam, a technikák meg fejlődtek azóta is, bizony van lemaradásom, illetve a felszereléseim is frissítésre szorulnak. Egy ideje szemezgettem a method technikával. Meg voltam róla győződve, hogy csak az intenzíven telepített "kocka" tavakon igazán eredményes. Aztán ahogy kipróbáltam, kiderült, hogy hatalmas tévedésben vagyok. Persze ezt a technikát is a saját stílusomban gyakorlom. Lássuk hogyan, ne és persze hol!
Az első kérdés az, hogy hol. Mivel nagyon közel van, adta magát a Széchenyi István Horgászegyesület Bregyó tava. Az egyesületnek ez a tava, teljesen más mint a Vidámparki tó, amiről az előző írásom szólt. Ami a legfontosabb, ez a tó a horgászoké. Nincsenek evezősök, egész nap korlátozás nélkül horgászható, napkeltétől, napnyugtáig. Ezen tavon, osztoznak a C&R, és a halat is hazavivő horgászok. Bár, ez a tó is jól telepített, azért közel sem olyan szinten mint pl. a Vidámparki. Ez egy amolyan "normál" horgászvíz, ahol elég jól lehet dolgokat tesztelni, próbálgatni.
 |
A Bregyó hátsó vadregényesebb része |
Sokat agyaltam rajta, hogy hogyan is álljak neki a tanulásnak. Közben jött az egyesület szezonkezdő versenye, amin én is indultam. Milyen az én szerencsém? Egy olyan helyre húztam, ahova önszántamból soha nem ültem volna le. A tóban található kis szigethez, ami az előző képen is látható. Amennyire nem tetszett a hely, közvetlenül a sziget oldalába horgászva 3 pontyot is fogtam, ami akkor nem ért ugyan dobogót, de nem sokkal maradtam le. A hely közelsége miatt a 270-es ősrégi pickerbotommal horgásztam, egy 25g-os method kosárral, de akkor még nem tudatosan a method módszerrel.
Hazamentem, és kicsit beleástam magam a módszerről szóló cikkekbe. Hatalmas szakirodalma van. Egymásnak, látszólag ellentmondó irányzatok. Szénhidrátdús etetőanyaggal, halas etetőanyagot használva, pellettel horgászva. Közelre, távolra, kiakasztva, stb.... Az összes irányzatnál egyetlen közös dolog volt, a csaliként használt wafterek, pop-up minibojlik. Így aztán, kezdésnek bevásároltam azokból. Úgy döntöttem, hogy szabadon tudjak kísérletezni, a hely marad mindig ugyanaz. A versenyen is meghorgászott sziget oldala. A felszerelés is maradt az öreg viharvert pickerbotom, egy 3000-es sima elsőfékes orsóval.
 |
Háttérben a majális készülődik |
 |
Hajnal a Bregyón |
Mielőtt kidolgoztam volna kezdő taktikámat, két dolgot is bele kellett kalkulálnom a terveimbe. Egyrészt szeretek sokat horgászni, de gazdag nem vagyok. Tehát olyan csalogatóanyag kell, ami azért annyira nem terheli meg családi kasszát. Másrészt az itteni halak nincsenek hozzászokva, a halas etetőanyagokhoz, ezért nem tudom, hogy mi lenne rá a reakciójuk. Így aztán első körben keresnem kellett, viszonylag olcsó, finom szemcsés, magas szénhidrát tartalmú etetőanyagot. A távolság adott, azon nem kellett variálni. Viszont mivel nem több mint 20m, a lehetőség megvan egy alapozásra, akár etetőanyag gombócokkal, akár szemes anyaggal. Ez látszólag ellentmond a method módszer lényegének. de mivel ez a víz, nem egy agyontelepített, és egyben horgászott kockató, nem tudhattam, hogy mi, és hogyan működik.
 |
Átlagponty |
 |
Kukoricás wafter. Bár nem hittem, de fogósabb mint a kukorica |
 |
Tükrös |
Most már, több teszt jellegű peca után kijelenthetem, hogy semmilyen előnye nincs a plusz alapozásnak. Többet ér a peca elején pár pontos dobás, csak etetőanyaggal. A peca elején, mindig időre horgászok, 5 perces ütemre dobálok, az első 40-45-percben. Utána 10-15 perces ütemre váltok, de minden a halak étvágyától függ.
 |
A dévér is megeszi a kisebb csalikat |
 |
Ponty a horgon... |
 |
...és a matracon |
 |
Szép dévérkeszeg |
Ha jól esznek a halak olyan szinten fel tudnak pörögni a dolgok, hogy van amikor botot alig bírja letenni az ember. Ha kevésbé esznek, akkor is azért 15 percenként általában kapással ér véget a várakozás. A Bregyó tónak hihetetlen jó a dévérkeszeg állománya, hiszen belőlük nem lehet elvinni. Így aztán, ha a pontyok nem is esznek, a dévérek szinte bármilyen csalit felvesznek. Ha beállnak a pontyok az etetésre, elverik onnan őket.
 |
Szép pikkelyes... |
 |
Ment mint a gőzmozdony |
Mivel nincs kiakasztva a zsinórom, de a távolság fix, nagyon pontosan kell dobni. Ebben azért a pergetés miatt van bőven rutinom. Csalik tekintetében így tavasz végefelé egyértelműen a gyümölcsös, illetve a természetes, de nem halas jellegű ízek jöttek be igazán. Méretben a 8-9mm a legjobb.
 |
Van itt minden....
|
A botra nem árt rendesen figyelni, mert kapások egy része igen brutális. Érdemes spéci feederes bottartót használni amiből nem tudja a hal kapáskor kiugrasztani a botot. A finom felszerelés miatt a fárasztások is izgalmasak. Nem használok nyeletőfékes orsót, mert bekapcsolt nyeletőfékkel, tulajdonképpen a kapás ledületével belevihetné a hal az előkémet, a szemben, a vízre lógó bokrokba.
 |
Egész nyurga alkatú |
 |
A kisebbek is jó erőben vannak |
 |
Napsütötte ponty
|
Lassan itt az igazi nyár, és szerintem akkor lesz igazán érdemes kipróbálni, a halas, etetőanyagokat, vagy akár a pelletboxokat. Ez, a method, mostanában divatosabb verziója, ami látványosan eredményes tud lenni, viszont azt sem árt megemlíteni, hogy sokkal jobban megterheli az ember pénztárcáját is. Éppen ezért, nekem nem ez a hosszú távon járható út a hétköznapi pecákra. Akkor mégis mi? Na majd legközelebb.....