A Széchenyi István Horgászegyesület ismét pergető versenyt rendezett a kezelésükben lévő Csónakázó tavon 2019.03. 30-án. A megmérettetés, több szempontból is különleges volt. A nevezés ingyenes volt, de csak meghívásos alapon lehetett bekerülni. Mivel nem volt nevezési díj, így igazi komoly díjak se voltak, ennek ellenére az egyesület kitett magáért, de erről majd később. A verseny a "Tó királyai" nevet kapta. Minden halfajból a legnagyobbat kellett megfogni ahhoz, hogy valaki pl. sügér király legyen. A következő furcsaság, a fogások rögzítésének a módja volt. Úttörőként (kísérleti nyúlként), elsőként használtuk egy mobiltelefonra kifejlesztett alkalmazást, a fogások feltöltéséhez, az adatok rögzítéséhez, és végeredmény megállapításához. A FishFriender alkalmazás sokaknak okozott nem kis fejtörést az elején, de a végére azért mindenki megtanulta használni.
A verseny hajnalán, lassan szállingóztak résztvevők, álmossági sorrendben. Reggelire, mindenkit várt egy kis zsíros kenyér lila hagymával, ami már lassan védjegye lesz a versenyeinknek. Igazi jó hangulatú, beszélgetős, ismerkedős reggel volt ez.
Aztán lassan, beindult a verseny hivatalos része is. A horgászegyesület nevében, Szeglet Zoltán köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót, a verseny egyik fő szervezőjének Móri Istvánnak.
Neki kellett elmagyarázni, a versenyen debütáló, magyarosított applikációt. Neki kellett mindenkinek jó versenyzést is kívánni, mert a másik fő(kolompos)szervező Székely Imre, megszervezett mindent, aztán nem jött el. Illetve mégis....
A verseny komolyságát jól mutatja, hogy ezen ponton döntötte el a társaság, hogy Imi, még életében kiérdemelte a "Megboldogult" jelzőt. Mostantól a hivatalos megszólítása Megboldogult Székely Imre úr. Ezután megindult a mezőny a (Székely Imre emlék-) verseny helyszínére, és 8:00-kor elindult a küzdelem.
Sajnálatos módon, ahogyan az előző napi tapasztalatok is előrevetítették, a halak nem túl jól ettek, vagyis leginkább sehogy. Egy, egy kósza fogás volt a jellemző. Aki jó helyen tudott kezdeni, annak viszonylag korán beesett az első hal, de jellemzően sokat kellett várni a folytatásra.
Ha lassan is, de azért beestek az első jobb halak is, amiket már érdemes volt feltölteni a mobil applikáció segítségével. Nálam egy 25cm-es sügér volt a kezdő hal. Kicsit magamról, illetve a taktikámról a versenyre. Mivel a feka pergetést még csak tanulgatom, süllőre pedig csak pár jó hely van, az elsődleges célhalam a sügér volt. Hamar kiderült, hogy pont a sügért volt legnehezebb megfogni aznap, ráadásul viszonylag korán megfogták a későbbi győztes, 32 cm-es példányt, ami tudomásom szerint, jelenleg, tórekord is. Taktikát váltva, megpróbáltam pisztrángsügért fogni, ami verseny végéig egy görcsös erőlködést, és egyetlen árva fekát hozott. Nincs mese, ezt még tanulni kell!
Lassan teltek az órák. A pisztrángsügér, és süllő király címekért kiélezett verseny folyt, a végén 1 cm is számított. A pontykirály címért is ringbe szálltak páran, sőt volt, aki a törpeharcsa király címet célozta meg.14:00-kor véget ért verseny. Mindenki éhesen, és szomjasan gyalogolt vissza a halőrházhoz, ahol egy mennyeien finom pörkölt mellett pihenhettük ki a verseny fáradalmait.
Ezért is írtam az elején, hogy az egyesület kitett magáért. Mert nevezési díj nem volt, így minden amit kaptunk, ajándék volt. A finom ebéd után, jött a véresen komoly verseny eredményhirdetése.
A királyok:
Süllőkirály: Nagy László 48 cm
Pisztrángsügér király: Móri István 40 cm
Sügér király: Horváth Bálint 32 cm
Ponty király: Szeglet Zoltán 48 cm
Törpeharcsa király Turi János 29 cm
A tó királya: Móri István
Persze én megint nem nyertem semmit, de úgy néz ki ez már csak ilyen lesz. Hétköznap alázok, versenyen beégek.... Egy csoportképre még összeállt a kis csapat, aztán lassan elszállingóztunk haza.
