Egy hosszú hétvége krónikája

Végre egyszer úgy alakult, hogy a hosszú hétvégén én is otthon lehettem! Mivel folyamatos műszakrendben dolgozok ez ritkán adatik meg. Ráadásul pont kifogtuk erre a hétvégére az igazi vénasszonyok nyarát. Együtt család, otthon gyerekek, mit tehetnénk mást, menjünk horgászni amennyit csak tudunk. De hova? A gyerekek kedvenc nyári vize a Palotavárosi tavak, köszönhetően annak, hogy nem meregették ki a nagy bolyokban úszkáló törpeharcsa ivadékokat, egy igazi törpeharcsabánya lett. Nem kívánkoztunk oda, így maradt a Gaja. Itt csak egyenként tudnak a srácok horgászni kis helyeken, halanként váltva egymást, de ez nem is baj, ha nincs törpe...

1.Nap

Délelőtt elintéztem az elintézni valókat, így a délután a miénk volt. A srácoknak felszereltem egy 5m-es spiccbotot, magamnak egy keményebb pálcát pontyra, és irány horgászni. A kiválasztott helyet meghintettem egy pár gombóc etetőanyaggal, és rádobtam még egy két marék csemege kukoricát is. Pici 1g-os úszóval horgásztunk egy apró part menti forgónál, a sodrás szélébe. Pár percen belül meg is érkeztek a halak. felváltva fogták a fiaim a bodorkákat és kárászokat. Az etetés hatására nemcsak a békés halak, de valami rabló is odatalált a helyünkre. Rendszeresen berabolt az etetésre, meg is beszéltük, hogy másnap kijövünk pergetni is. Már vagy két órája tartott a móka, fogták a fiú felváltva a halakat, amikor éppen a nagyobbik Norbi fiam volt soron. Szép kapására bevágva karikába hajlott az 5m-es pálca. A bottal még utána is lépett halnak, de így sem bírta megakadályozni, hogy az ismeretlen ellenfél  letépje a nem túl vékony 16-os előkét. Innentől én következtem a pontyozó cuccommal. Gyorsan fogtam is egy kisebb pontyot, talán még a méretet is elérte, de persze azonnal elengedtük. Innentől a kárászoké, és a keszegeké volt a terep. A durung cuccal fele sem akadt meg, de kit érdekelt ez. A srácok újra horgásztak, igaz az én botommal, nehogy gond legyen ha betéved valami tréfás kedvű ponty az etetésünkre. A zsákmányunkat színesítette a bodorkák és a kárászok mellett, egy karika keszeg is.

      Ilyesmi kárászok szoktak ősszel jönni (mivel most nem fényképeztem a kép egy tavalyi kép)

Estefelé a gyerekek megunták a pecát így pont én vigyáztam a botra amikor váratlanul elmerült az úszó. Ponty. Jó 1,5 körüli tükrös pontyot akasztottam. Norbi fiam ügyesen megszákolta. Mivel már a nyakunkon volt az este, ő lett a nap hala. Ekkor jutott eszembe, hogy egész délután egyet sem fényképeztem, így gyorsan legalább a pontyot megörökítettem. Hamarosan pakolni kellett.
Hazafelé bringázva, már a másnapi pergetésről beszélgettünk....

                                                                A kövér tükörponty

2. Nap

Másnap reggel mielőtt elindulhattunk volna a bevásárlást kellett elintéznünk. A terv szerint hamar összeszedünk mindent és 8 óra körül, már a Gaja pataknál lehetünk. Hát a terv füstbe ment, fél kilenc után értünk haza. Innentől már nem volt annyira sürgős, megreggeliztünk, és úgy mentünk ki. Kilenc óra is elmúlt mire patakhoz értünk. Sajnos a legtöbb pergethető helyet már elfoglalták a pontyhorgászok. Kénytelenek voltunk beérni a maradék pár horgászhellyel. Két botot hoztam magammal. Egy sügerező pálcát, és egy viszonylag friss szerzeménynem számító Black Spider Zander 210-es 3-15g-os pálcát, amit csukára szereltem fel. Bíztam benne, hogy nem lesz túl gyengécske...
Szépen végigdobáltunk minden helyet, de látszott, hogy a csukák már nem igazán aktívak elmúlt már a hajnal varázsa. Tisztességesen megszórtam minden helyet, mindkét bottal, de hiába. Végül aztán az egyik régi kedvenc helyemhez értünk. Itt egy kisebb forgó van a lábam előtt, amibe szinte mindig áll egy csuka. Most is így volt. Talán a harmadikat dobtam amikor a twisterem ami már szinte előttem járt döccent egyet, majd elnehezült a pálca a kezemben. Akár akadó is lehetett volna, de én éreztem, hogy nem az. Bevágtam és igen csuka! A halam elsőre feljött a felszínig. Láttam, hogy alig tartja valami a horgot, a következő fordulónál aztán bekövetkezett amitől féltem. Elment! A gyerekek sajnálkoztak, hogy elment a láthatóan nem kis csukám, de én elhatároztam, hogy ezt a halat megfogom csakazértis! Tűztem egy más színű twistert,és letettem botot. 15 perc szünet! Bíztam benne, hogy a csuka hamar elfelejti történteket, hiszen nagy sebet nem kapott.

                                                  Ezt választottam másodszorra


 Lejárt az idő. Felvettem a botot. Első dobás, semmi. Második dobás. Lassan húzom a plasztikot magam felé. Már szinte ki akarom venni amikor váratlanul elindul a zsinórom oldalra. Ezzel egy időben olyan kapást érzek, hogy szinte kicsavarja a kezemből a botot. Megvan megint. Szép egy állat, le is ránt egy adag vékony fonottat az orsóról.  Négyszer ötször is kitör mire a lágy pálcával magam elé tudom terelni. Norbi fiam már merítené, de kétszer kitör még, ahogy megijed a hálótól.  Lassan aztán elfárad, és fiam mesterien tolja alá a merítőt. Megvan a kétszer megakasztott csuka! 62cm. Nem rossz..

                                                         A kétszer megakasztott csuka

Itt már aztán nem történt semmi, és helyek is elfogytak. Felmentem srácokkal az új elkerülő hídjához. Itt nyugodtan dobálhattak ők is egy kicsit. Egy órányit adtunk helynek, de két eltolt kapáson kívül nem történt semmi, így aztán hamarosan pakoltunk.

3. Nap

Ezen a napon a gyerekek nem jöhettek velem. A házi feladatokat kellett megcsinálniuk. Így aztán megpróbáltam kihasználni a hajnal varázsát. Úgy határoztam, hogy a sok horgászra való tekintettel a pontyokat veszem inkább célba. Pergetni majd inkább hétköznap fogok...
Napkelte környékén már patak partján álltam. Megetettem helyem, és beélesítettem a magammal hozott matchbotomat. Ködös, hűvös, és csendes volt a hajnal. Túl csendes...

                                                              A ködös hajnal

Hamar ki is derült ennek mai hajnalnak nincs varázsa. Megfoghatatlan apró piszkálódások voltak csak, valószínűleg apróhalak voltak a tettesek. Bezzeg most a csukák mozogtak, és a várt tömeg is elmaradt. Talán mindenki ünnepel? Ma jöhettem volna pergetni is. Már nyolc óra is elmúlt mire először elmerült az úszóm. Méret feletti pontyocska volt vadabbik fajtából. Hamar megszákoltam és útjára engedtem.

Azt hittem, hogy valaminek kezdete lesz de tévedtem. Fél tízig ültem érdemleges kapás nélkül. Akkor aztán jöttek sorban  a kapások, de a várt pontyok helyett a bodorkák és kárászok hada talált meg. Jó játék volt, de nem ezért jöttem. A déli harangszóig bírtam, aztán pakoltam.

                                                         Megtaláltak az apróságok....

Hát így alakult nekünk ez a hosszú hétvége horgász szempontból. Nem volt a legjobb, de minden napra jutott legalább egy méretes nemeshal, és nem volt törpeharcsa. Ráadásul imádok a patak partján lenni. Lehet egy tó is szép, de a patak nekem mindig szebb marad....

A sügérpergetés kis titkai 2.

Az előző rész általánosságai után jöjjenek az évszakok kicsit részletesebben

Tavasz

Patakok, és csatornák

Tavasszal a hegyekben megolvadó hólé kisebb, nagyobb áradásokat okozhat a patakokon, és csatornákon is. A megszokott téli helyekről egy pillanat alatt tűnik el a sügér. Márciusban nehéz dolga van annak aki sügérre vadászik. Mégis merre is keressük a sügért? A különböző patakokon és csatornákon a halakra nagy hatással van a vízállás változása. Nem egyformán, és nem egyformán gyorsan, de minden halfaj reagál a tavaszi áradásra. A sügér nagy vándor egy nap alatt elég messzire elérhet. Áradáskor mindig felfelé indul el a folyásirány szerint, mint ahogy táplálékai az ivadékok is. A nagy csapatok szétszóródnak, és kisebb csapatokat alkotnak a csíkos lovagok. Ráadásul ilyenkor még nem mindig éhesek, és állati óvatosak is tudnak lenni. Nagy szerencse, ha a patakon vagy csatornán van egy a halak számára nem leküzdhető akadály , pl. egy műtárgy. Ezek tövében akár nagyobb létszámban is jelen lehet. A március kicsit olyan, mintha minden hal megzavarodna, és megmagyarázhatatlan, helyeken fordulna meg. Ez alól a sügér sem kivétel. Húzós sekélyebb részek mentén a csendes szélvizekben vadászgat, de néha a vágtató víz közepén is elkapja a műcsalit. Rablásai nem nyilvánvalóak, inkább csak sejteni lehet, hogy az alig láthatóan szétrebbenő kishalak sügértől riadtak meg.

                                             Itt sügér csak és kizárólag kora tavasszal van

                                          Onnan, ahonnan máskor soha, csak tavasszal


Hogyan találjuk meg?

Általában nekem már segít a sok éves tapasztalat, de ez sem jelenti, hogy biztosra mehetek. Szánjunk időt a felderítésre amit a legkönnyebben egy könnyű pergető bottal, és apró twisterekkel tudunk elvégezni. Minden helyen dobok négyet, ötöt. Ha nincs kapás, nem érdemes tovább erőltetni.  Minden helyet jegyezzünk meg azokat is ahol csak rontott kapások voltak. Általában  március végéig ugyanazokon helyeken találom meg a sügért, tehát érdemes a felderítést alaposan elvégezni.

Milyen műcsalival?

Az előbb már megemlítettem a kis twistereket. Nekem a nagy kedvenc a Mann's  2-es mérete. Nem minősége miatt szeretem (ami szerintem átlagos), hanem, hogy szinte mindenhol kapható, és nagyon jó színekben. Hivatalosan ez a méret 5,1cm, de ezt teljesen kinyújtott állapotban kell érteni, kb akkora a gumi, mit más fajtákból a 3cm-es méret. Vannak még jó Relax twisterek, de ezek már ritkábban beszerezhetők mifelénk. Ezeket gumikat 6-os méretű fejjel használom. A fejek súlya 1-és 2 grammos. A színek megválasztásánál, minden esetben vegyük figyelembe a víz tisztaságát, illetve  zavarosságát. Tiszta víznél a barnás, motorolajos, feketés színek működnek. Opálos víznél a gyöngyház, az ilyen olyan zöldes, és időnként a fehér. Zavaros víznél a fehér, fluo sárga, és időnként a nagyon sötét feketés csalik. A feketés csalik elvileg kilógnak a sorból, de van, hogy mégis ez az egyetlen fogós szín.
Használom még a Mann's 1-es méretét is. Ezek 2,5cm-es nagyon pici gumik, amikhez kis hazánkban képtelenség fejet szerezni. Pedig létezik. Én Lengyelországból tudtam beszerezni a hozzá való 12-es méretű Owner fejeket. Normális fej hiányában marad a keszegező horog+sörétólom. Ezeket az apróságokat csak akkor vetem be, amikor sok az apró ütögetés, de nem bírom megfogni a tetteseket. Ha nem éhes igazán a sügér, előfordul az ilyesmi, és nem is mindig apróságok a tettesek.
Használom még a Relax Kopyto 3,5cm méretét. Erről most bővebben nem írok, hiszen nem is olyan régen egy egész bejegyzést szenteltem ennek a kis gumihalnak.
Szoktam még használni drop shot szerkót is, de 90%-ban a sima twister eredményesebb kora tavasszal

                                                          Ha megvan a nyerő csali....

                                                           ....jöhetnek a csíkos vitézek

                                                              Ott a kis Kopyto

Hova dobjak, hogyan vezessem?

Minél kisebb egy patak vagy csatorna annál óvatosabb a sügér. Jellemzően kis vizeken a saját oldalunkon soha nincsen kapásunk. A túloldalra kell dobnunk a csendes részbe, minél közelebb a parthoz. A csalivezetés módja kétféle lehet. Az egyiknél hagyjuk besüllyedni a gumit, majd nagyon, de nagyon lassan elkezdjük folyamatosan bevontatni. A másik verziónál a besüllyedt gumit nagyon apró kis emelésekkel vezetjük. Mindkettő lehet eredményes, a lényeg a csigalassú tempóban van. Mikor a gumink beér a sodrásba, ne tekerjük még ki, mert van, hogy a sodrás által a fenékről megemelt gumira csap le a sügér.
Akkora tömegű fejet használjunk, hogy még ne akadjon el a csendes részen, de a sodrás se tudja azonnal elvinni. Mivel kis vizekről beszélünk 1-2g általában elég. Minden tavaszi technika lényege, hogy a műcsalinkat a fenék közelében kínáljuk fel.

                          Tavasszal ritkán használok wobblert, talán pont ezért...

Mikor menjek?

Kora tavasszal nem érdemes korán kelni. A sügér talán kora délután a legaktívabb, hajnalban szinte teljesen passzív. Hideg még a víz.

Áprilisra általában eltűnik a sügér. Kisebbeket szoktam fogni, de a nagyokból szinte soha. Gyanítom, hogy ez az ívásuk miatt van így, nem is baj ha ilyenkor nem zaklatjuk őket. Van még egy tavaszi hónap a május, de ezt a hónapot már inkább nyárhoz számítom, főleg ha a sügér viselkedéséről van szó.


Állóvízen.

A tavakon általában március elejére olvad el a jég. Ha elég gyorsak vagyunk olvadás után még megcsíphetünk pár igazán jó napot, pl. egy kikötőben. Még együtt vannak a nagy csapatok. Aztán pár nappal később fordul a kocka. Itt is szétszóródnak a nagy rajok. A sügér már nem tesz meg nagyobb távolságokat a táplálékért. Fedezéket keres és onnan vadászgat. Az kicsi és közepes példányok kisebb rajokban találhatók meg, a nagyok viszont igazi magányos vadásszá válnak. Mivel ilyenkor még nincsen kifejlődött vízi növényzet, minden olyan dolog ami fedezékül szolgálhat sügérnek jó lehet. Ilyen lehet egy elsüllyedt csónak,  a mólókarok betonja, a móló beton széle (főleg ha van egy kis pereme).Be állhatnak még csónakok alá, a vízre hajló tavalyi nád alá, bokrokba, gyökerekbe. Ha nincs más akár egy medertörés széle, vagy vízbe dőlt betonpózna mellé is beállnak. Megfogni igen nehéz őket. Nem igazán éhesek, és nagyon óvatosak.

                                                        Jó helyen járok?

                                                                A beton széle....

                                                               ...és ami onnan jött.

Hogyan találjuk meg?

Először is a meghorgászni kívánt vízterületen, pl. egy kikötőben, mérjük fel a szóba jöhető helyeket. Lehetőleg legyen szélcsendes, és  legyen fedezék. Ha egy ilyen helyen még ivadékokat is látunk napozni, szinte biztos, hogy jó helyen járunk. Aztán ezeket a helyeket horgásszuk meg egymás után módszeresen.  A legegyszerűbb módszerek a mártogatás twisterrel, és a vertikális pergetés, valamint a drop shot.

                                                                  Csónak alól

                                                           A beton széle mindig figyelmet érdemel

                                               A háttérben a nád és beton találkozása a jó hely

Mártogatás twisterrel.

Ez egy olyan módszer ami idén tavaszig nekem is újdonság volt. A módszer lényege, hogy egy kis twisterrel bothossznyi, vagy annál kicsit hosszabb zsinórral a a különböző víz alatti dolgokat körbetapogatjuk. Ugyanígy a beton mólókarok árnyékát is. A jig legyen könnyű (0,8-1g), a mozdulatok  aprók,és nem túl gyorsak. Mozogjunk óvatosan, a sügér érzékenyen reagál, a dobogásra, a hangoskodásra.
Ehhez a módszerhez a 2-es méretű Mann's twistert, vagy a 3,5cm-es Kopyto gumihalat használom.
Ennél a módszernél kötelező valami harapásálló előke használata, ugyanis elég gyakran jön sügér helyett csuka.

                                                          Vertikális meglepetéshal

                                                          Twisterrel mártogatva

Vertikális módszer.

Ezt módszert kis szűk helyeken szoktam alkalmazni, a legkisebb 2,5cm twisterrel. Nehéz elmagyarázni milyen helyekről is van szó. Kis sarkok, csónakok köze, elsüllyedt csónak előtt, stb. A módszer lényege, hogy a kis twistert függőlegesen beleengedve ezekbe lyukakba, a műcsalit szinte egy helyben ugráltatva próbáljuk kapásra bírni a sügért. Ezzel a módszerrel szoktam még naphalat, kisebb balinokat, és egyszer bodorkát is fogni. Nem az óriások szoktak rajtaveszteni ezen módszeren, de a sok akció szinte mindenért kárpótolhat minket.

A Drop Shot.

Bár a drop shot igazán a lehűlő vizekben eredményes, időnként tavasszal is szép eredményeket érhetünk el vele. 5-7cm gumikkal a sügér nagyjára érdemes vadászni ezzel a módszerrel. Akkor szoktam bevetni, amikor láthatóan aktív a sügér. Néha érdemes megpróbálni, akár hónap sügérét is adhatja a drop shot.

Április hónapban itt is ugyanúgy eltűnik a sügér. Szinte ugyanaz a tünet, mint a folyóvizeknél, és szerintem az ok is ugyanaz. Hagyjuk őket békén májusig. Májusban ugyanott kezdenek megjelenni, ahol márciusban is voltak. A jó napokon elég szépen lehet fogni. Tavak tekintetében május érdekes hónap, ugyanis a sügér mellett számos békésnek tekintett halfaj is lecsaphat a kis műcsalikra. Ilyen pl. az íváshoz készülődő ezüstkárász, a ponty, és a vörösszárnyú.

                                                             Májusi meglepetéshal 1.

                                                                    Májusi meglepetéshal 2.

                                                               Májusi meglepetéshal 3.

Hát röviden ennyit a tavaszról. a következő részeben jön a nyár, ami sügérhorgásza szempontjából egy nagyon érdekes évszak, de ne szaladjunk ennyire előre...

A sügérpergetés kis titkai 1.

Sokan tudják már, hogy az egyik kedvenc halam a sügér. Képes vagyok fél napokat áthorgászni pár darab csíkos lovagért. Amikor elkezdődött nálam a sügérmánia, azzal kezdtem, hogy átolvastam az összes létező cikket, ami a sügérhorgászattal kapcsolatos. Ami feltűnt, hogy legtöbb csak általánosságokról szól, ami a sikeres sügérpergetéshez igencsak kevés. Ebben az irománysorozatban szeretnék kicsit kitérni a részletekre. Ki fogok térni külön az állóvízi pergetésre, és külön a kis patakokra és csatornákra. Külön választom a sügér évszakonkénti viselkedésmódját. Kitérek a kedvenc műcsalikra, mikor melyiket, és miért szeretem alkalmazni.

                                                                        A sügér

A sügér életmódjával, tartózkodási helyeivel több cikk is foglakozik, a legtöbb viszont csak felületesen. Mintha szinte minden második cikk ugyanazt a sablonszöveget tartalmazná kis módosításokkal. Nézzük a saját tapasztalataimat, évszakok szerint.

Patakokon és csatornákon.

Tavasz.
Tavasszal márciusban a patakok az olvadás hatására megáradnak kisebb vagy nagyobb mértékben. A sügért ilyenkor igazi kihívás megtalálni. Általában a partszéli növényzet helyett ilyenkor a kissé húzósabb részeken találhatók meg, akkor is ha ott nem túl mély a víz. Pár fős csapatokat alkotnak, és igazán nehéz következő csapatot megtalálni. Általában áprilisra az ívási idejükre szinte teljesen eltűnnek, és csak jóval utána kerülnek elő. Májusra új helyeken találhatók meg. Ilyenkor már feljövőben van a vízi növényzet. A kis csapatok továbbra is megmaradnak, de a vízállás változásai (zivatarszezon) egy nap alatt el tudják tüntetni a sügért.

                                                              Márciusi sügér

Nyár.
Nyár elejére a sügér elfoglalja a kedvenc helyeit. A patak vagy kis csatorna teljes keresztmetszetében bárhol megbújhatnak, de ki tudja miért egyes szakaszokon nagyon sok, míg más részeken egyetlen darab sem áll meg. Nagyobb csatornákon a hínár vagy nád mentén dolgoznak, de itt is érvényes, hogy egyes szakaszokon nagyon sok, míg máshol egy darab sincs. Ilyenkor már lehet komolyabb fogásokba is beleszaladni, de nagyon sok felderítő munka kell a csapatok megtalálásához. Hogy ezt a felderítést, hogyan lehet hatékonyan elvégezni, majd később leírom külön.

                                                                      Nyári csíkoska

Ősz.
Ősszel nagyot fordul a világ. A kishalak nagyobb rajokba verődnek össze, és őket követi a sügér. Ilyenkor már sokkal nagyobb rajokban járnak, és követik az ivadékokat. Ha szerencsések vagyunk akár komoly fogásokba is befuthatunk. ősz vége felé a legnagyobb az esély, hogy megfogjuk az év halát, vagy halait. Ilyenkor sürerezés közben gyakori vendég a csuka.

                                                                 Novemberi szépség

Tél.
A tél elejére a sügér hatalmas rajokba verődhet össze (ha van annyi az adott vízben). Életritmusuk lelassul, de szinte egész nap akad éhes sügér a csapatban. Kicsik nagyok vegyesen gyülekeznek ilyenkor. Kisebb nagyobb gödrökben akár a bot vége alól is fogható, ha megtaláljuk hol telelnek rajok. Általában egy jeges ár szokta kimozdítani a csapatokat a helyükről, innentől nehéz őket megtalálni.

                                                                Decemberben is eszenek


Tavakon

Állóvízen kicsit más a helyzet. Itt sügér szinte egész évben szinte ugyanazokon a helyeken található meg. persze vannak kivételek, de ezeket, majd később. A sügér szereti kikötőket, ahol változó mennyiségben és méretben, de mindig találhatunk belőlük. Ezen kívül szereti még a vízinövényzet közelégét, a nádöblöket.
Itt is érvényes, hogy látszólag egyforma adottságú helyek közül az egyiknél van sügér, a másiknál nincs.

                                                            Sügér a Velencei tóból

Itt most nem térek ki külön az évszakokra. Amire figyelni érdemes. A sügér nem szereti a szeles helyeket.
általában a kikötőknél is a szélcsendes részen áll, és nádfalaknak is a szélcsendes oldalát érdemes vallatni. Imádja az árnyékot, a fedezéket, minden olyan dolgot ami alá be lehet állni. Tavaknál is érvényes, hogy tavasszal és nyáron kisebb csapatokban, míg ősszel és télen nagyobb rajokban járnak az ivadék után. Nyáron a nagyobb példányok igazi magányos vadászokká válnak, szinte soha nem fogunk egymás után két nagyobbat ugyanonnan. A nagyon meleg időszakokban fordul elő, hogy kikötők megbuggyant vizét elhagyja a sügér, és nyílt vízre kivonulva vadászgat. Ilyenkor nehéz rátalálni.


A mohó sügér...
(A frontérzékeny sügér)

                                                   Amikor megtaláljuk az ellenszert....


Általánosságban elterjedt az a nézet, hogy a sügér egy mohó, falánk ragadozó.
Ez így nem igaz! Vannak napok amikor valóban így viselkedik, de aki rendszeresen üldözi a kis csíkosokat, hamar rájön, hogy a sügér igen érzékeny az időjárás változásaira. Melegfront idejére süllyedő légnyomásnál, képes úgy eltűnni, mintha nem is lenne ott a vízben. Hidegfrontok alkalmával jobb helyzet, de az sem az igazi.  A kis csíkosok igazán akkor vannak elemükben, amikor hosszú ideig tartó frontmentes napok jönnek.
Van, hogy van ellenszer a sügér étvágytalansága ellen, de van olyan is, hogy bármit teszünk nem bírunk kapást kicsikarni.

Nagyjából ennyit a sügér viselkedéséről, kedvenc tartózkodási helyeiről. A következő részben már kitérek a módszerekre, a különböző kis trükkökre, amikkel felderíthetjük és megfoghatjuk a kis kedvenceiket.

A "kólás" Kopyto

Régen jelentkeztem új bejegyzéssel. Történtek velem dolgok, fogtam is pár szép halat. Ezeket fogásaimat viszont nem verem nagy dobra, ugyanis nem szeretném egyenlőre a konkrét helyeket és módszereket elárulni. Szeretnék még pár nyugodt horgásznapot ezeken helyeken eltölteni. Nem hiányzik a "reklám"....

Most viszont egy érdekességgel jelentkezek. A címben szereplő "kólás" Kopyto, tulajdonképpen egy gyűjtőnév. A barátaimmal neveztük el így az összes barnás színű 3,5cm-es kis Relax Kopyto ripper gumihalakat.
Talán három évvel ezelőtt találkoztam ezekkel csalikkal először. Egy barátom aprította vele igen eredményesen a sügéreket. Nagy nehezen Lengyelországból nekem is sikerült beszerezni pár darabot.
Hamar kiderült, hogy egy hihetetlenül eredményes csali. A sötétebb "kólás" a mai napig az egyetlen plasztik csali amivel sikerült domolykót is fognom.

Hihetetlenül fogósnak bizonyultak ezek a plasztik csodák. Az eredményességét két dologban látom. Egyrészt nagyon jól működnek ezek a barnás színek, másrészt, a legtöbb apró plasztik csalival ellentétben ennek a legkisebb húzásra is intenzíven veret a farokrésze. Ez az egyetlen csali ami ilyen kis méretben már süllyedés közben is él. Magyarul, már a szabadesés fázisában veret a kis plasztik.

Szóval hamar nagy kedvencem lett ez a kis gumihal. Fogtam vele több vízen, rengetegféle halat. Mikorra igazán szívemhez nőtt ez a műcsali, bizony fogyni kezdett a készlet. Újabb adagot rendelni nem tudtam, így csak pár féltve őrzött darab maradt. Ezeket csak nagyon ritkán mertem használni, nehogy teljesen elfogyjon.
Aztán a napokban az egyik horgászboltos barátom szólt, hogy érkeztek kis Kopyto-k. Hamar kiderült, hogy világosabbik "kólás" színről van szó. Másnap mentem és felvásároltam a soványka készletet.
Ma délelőtt volt 2,5 szabad órám, hát gyorsan kinéztem csak ide nem messze tőlünk, a patakra.
Mivel az utóbbi hetekben a  sügér nem igazán volt aktív, nagy dologra nem számítottam. Természetesen a kis Kopytoval kezdtem. Tulajdonképpen már első dobásra volt kapásom, de azt még eltoltam, de a második meglett.

Nem volt nagy hal, de egyből visszahozta a régi szép emlékeket. A nap további részében más csalikkal is horgásztam, de a nap végére újra a "kólás" lett az egyetlen csali amire kapást tudtam kicsikarni.

Sajnos a történet csattanója elmaradt. Pontosabban lemaradt... A horgászidőm vége felé sikerült akasztanom ezzel a kis gumival egy kb. 55cm-es csukát. Nagyon vékonyan akadt neki, sajnos lemaradt!
Pedig milyen szép is lett volna....
Az interneten nézelődve úgy látom, hogy egyre több webáruház kínálatában megtalálhatók ezek az eredményes kis plasztik csodák. Be kell szereznem egy normális készletet!

Szűkös napok...

Régen jelentkeztem új bejegyzéssel. Ennek két oka van. Egyrészt kevés a szabad időm, másrészt nem igazán jeleskedek a halfogásban sem. A Velencei-tónál is jártam, de az lassan kiszáradóban van, főleg kikötők, így aztán nem nagyon vágyok oda. A kedvenc patakomnál is alacsony a vízállás, és ami még nehezebbé teszi a dolgomat elég szépen le is van tisztulva. A Palotavárosi tavakon is túl vagyok pár igazán süket napon. Az utóbbi időben megint csak pergető bottal járom a környékbeli vizeket. A békés halazás valahogy nem annyira izgat, mint a rabló halak világa. Kevéske sikerélményem azért volt, de csak a Gaja patakon. Sok halat egyszer sem sikerült fognom, de legalább fogtam valamit.

Többször is jártam a kedvenc sügérfogó helyeimen, sajnos kevés kis csíkost sikerült becsapnom pedig ők a kedvenceim. Az egyik hajnalon a Fehérvárhoz közeli részen csipegettem ki két egész darabot.  nem volt egy jó peca, de legalább nem lett betli a vége.

Következő alkalommal a patak torkolati részét látogattam meg. Ide már egy csukázót is vittem magammal.
A két víz találkozásánál fogtam egy kisebb csukát, olyan 40cm körülit. Sajnos több kapásom nem volt.
Feljebb mentem a kedvenc sügérfogó helyemre, itt aztán fogtam is egy sügért, ami eddig az idei legnagyobb. Sajnos csak telefon volt nálam, amivel nem bírtam normális képet csinálni a halamról. A végére még jött egy kis süllő, így három fogott hallal zártam a délutánt.

Másnap hajnalban még visszamentem ugyanoda. Most teljesen bementem az összefolyáshoz a félszigetre.
Innen aztán reggelkét csukát is akasztottam, de sajnos az első lefordult, nagyon vékonyan akadt. Egyik sem volt nagyobb negyvenegykét centinél. A fogás érdekessége, hogy ez volt az első olyan halam, amit valamilyen Wizard plasztikkal sikerült megfognom.

 Miután meguntam helyben állós pergetést, megnéztem a sügéres helyet. Egy közepes, és egy egészen apró sügér kóstolta meg a plasztikot. Megint 3db kifogott hallal zártam a napot....

Voltam még más helyeken is, de mintha mindenhonnan eltűnt volna a hal.
Holnap reggel is mehetnék, de vajon érdemes?